Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

töredékvonalait is említette "a pajzsban egy egyenszárú kereszttel."

84 Adatait mi is pontosan felvettük, s a pecsétet lefotóztuk. Az állított kissé ovális, határozott sima vonalkerettel szegélyezett pecsét hosszabb tengelye 2,4 cm, szélessége 2 cm. A vonalkeret és a középen elhelyezett pajzs közötti helyet (mezőt) jellegzetes díszítőmotívumok töltik ki. Ugyanilyen díszítőelemek szerepelnek Berény általunk felkutatott 1587. és 1668. évi (fordított állású) pecsétjeiben is. Ugyanez az ismétlődés mondható el a sigillum lényegét jelentő sajátosan háromszögű pajzsról is, amelynek heraldikailag jobb felén (szemből, bal oldalán) egy behajlított, erős kar helyezkedik el, egy egyszárú latin kereszt (1,5 és 0,7 cm) alsó részét markolva, amely a pajzs bal oldalán már teljesen tisztán kivehető.

85 Jászberény "régi szokott" pecsétje 1645-ből Ez a pecsét - mondhatni - ez az ősi sigillum, megőrizte magában a jászberényiek bizonyosan első címerét: háromszögű pajzsban elhelyezett keresztet tartó kart. Ez az egyszerűnek tűnő jelkép önmagában kifejezi mindazt a változást, ami a jászok életmódjában, társadalmában addigra bekövetkezett, s amely szorosan kapcsolódott a kereszténység meghatározó szerepéhez és az uralkodó iránti hűséghez. Itt említjük még meg, hogy a kürt-, a jászkürt-motívum jelképi előfordulása jóval későbbi. Legelőször ugyancsak egy berényi polgárnak kiadott utazási levélen találtunk GYÁRFÁS I. 1883. 711-712. OL E. 213. Kamarai lt. Városi és köznépi pecséttel ellátott iratok, a/6, cs. 20. - Jászkunság: 1587., 1668. évi iratok. 91