Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

a kunok kapitányai. Ezen kívül a földműves kunok maguk közül 12 esküdtet válasszanak avégett, hogy csak ezen tisztviselők és senki más egymás tudtával s akaratával mindenféle censust (földbér), gabona és bor kilencedet (a kunok akónak nevezték még a XVII. században is), kivetett pénzt (collecta), élelmiszereket, s a királyi terhek fizetését s egyéb főtisztjeiknek járó jövedelmeket, róhatják, vethetik ki, szedhetik be és kezelhetik." Ezeket az adózásokat minden egyes földműves kun tartozik fizetni, a kapitányok házaiban és azok kenyerén bérért szolgálókon kívül. A kapitányok a katonáskodást terhek mellett különféle kiváltságokkal és mentességekkel vannak felruházva.

65 Igen figyelemre méltó, hogy a 2 kapitány és a 12 esküdt testülete a székben előforduló minden ügyben véglegesen dönthetett. Valójában egy megyei rendszer jellegének megfelelően működő, szabadon választott tisztikar volt már ez, közigazgatási és bíráskodási jogkörrel, megjelenítve immár a későbbi kapitányi és törvényszéki szervezetüket. A szálláskapitányok pedig az "ő nevük alatt lévő" földműves kunok előttük benyújtott panaszaik intézésére bírtak jogosítvánnyal. Ezen ítéletek el nem fogadása esetén, azokat a területi, a szék ítélkező (választott) testületéhez kellett felülbírálásra (fellebbezés) megküldeni. Hogy ez később is gyakorlat volt, egy 1493. évi oklevél is mutatja. Hasonló bírósági szervezetet találunk 1466-ban a székelyeknél is. 12 esküdt segítette a Halasról származó Fekete Péter hajdószoboszlói kapitányt is igazságszolgáltatási és közigazgatási munkájában 1613ban.

66 Kring Miklós szerint a kialakult kun, jász székek a korábbi kiküldött bírák és officiálisok szerepét vették át, s azok az oppidumok, falvak lettek a központok is, ahol korábban az ítélőszékeket is tartották. Valószínű a szék megjelölés is éppen az ítélőszékből ered. (Pl. 1395-ben és 1408-ban Kolbászszállás - 1440-ben Kolbász-szék.) A székek azonban ebben az időben egy összetartozó igazgatási, politikai hatóságot nem képeztek. Egymástól független "központot" alkottak, amelyeket a rokoni szálak mellett, az egyenlő jogok gyakorlása és a terhek közös viselése tartott össze, hatáskörük teljes azonossága nélkül. A philisteusok "közönsége" 1480-ban már saját pecséttel, szék-pecséttel is rendelkezett. (1473-ból még közibük rendelt udvari bírákról és tisztekről vannak ismereteink.) Meghatározó volt, hogy a székek kapcsolatát több jelentős vonatkozásban (bíráskodás, katonaállítás) a megtisztelő nádori méltóság fennhatósága - bár eddig inkább csak közvetetten - fogta át, amelynek előnyeit ők maguk is egyre jobban felismerték.

67 Az 1486. évi törvény ezt a pozíciót tovább erősítette, hiszen országgyűlési leg kimondatott, hogy a nádor az ország legfőbb GYÁRFÁS! 1883. 264,431. Uo. 265-; RÁCZ

I. 1969. 200. KRING M. 1932. 174.; GYÖRFFY Gy. 1990. 302., 109.; GYÁRFÁS I. 1883. 296., 308. - 1577-ben a Kolbász-székben egy választott közös kapitánya van a nemeseknek és a közkunoknak. (BOTKA János: A Nagy- és Kiskunság az egri vár 1577-1579. évi összeírásában. In: Zounuk 2. Szolnok, 1987. 247., 230-233.) 84