Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

vonatkoztatjuk, hiszen a betelepedéskor a koronától kapott földek a nemzetség közös tulajdonai lettek, s ezek ágaira, családjaira, tagjaira szállottak.

55 A társadalmi átalakulás harmadik szférája az uralkodótól kapott újabb területek kun magánbirtokká válása volt. Példaként említhető Karla kun unokája János, aki Lajos királytól kapta meg a régóta üresen álló Ágasegyház birtokot 1353ban, vagy Bőcsör fia Péter, aki egy évvel később lett a pusztán hagyott Szentkirály birtokosa.

56 Ezeken és hasonló természetű birtokokon (nem első megszállásúak) viszont - melyek közül több eredetileg nem is tartozott a jász és kun földhöz, a függőség kötöttebb formái alakultak ki. Ebben az összetett folyamatban azonban munkált egy hatékony kohézió, ami a jászokat és kunokat átfogta, tartósítva régi kötelékeit. Ez a nemzetségi szervezet volt, amely felbomlóban volt ugyan, de léte túlnőtt a XIV. századon. Fennmaradása a kapitányok érdekét is szolgálta, hiszen ezen a címen biztosították a nemzetségek feletti befolyásukat. A döntő tényezőnek azonban az mutatkozott, hogy a nemzetségi szervezet még mielőtt elhalt volna, átalakult territoriális szervezetté, székké

51 A székké válás is - természetesen - egy folyamat eredménye. 14J8-ban történik először említés kun-székről, ill. kun széki emberről. Ekkor bukkan fel a későbbi Halas-szék területéhez tartozó Mátyásfalván egy Chortyán széki kun (Tompor Comanus regius de sede Chortyán). Hajdan a mai Nagykunságra kiterjedő Kolbázszékröl - mely az Olas nemzetség szállásterületéből formálódott - későbbről, 1440-ből származik első adatunk.

58 A Jászság területén lakó jászok nemzetsége a Keverge fiainak elnyomása alól mentesített népcsoporttal azonosítható. Az 1323-i oklevél is az ő őrizetükben maradt meg. E területen alakult ki a jászok széke, amelyben Jászberény játszott főszerepet, s amely így, joggal nyerte el a Berény-szék nevet. Az a körülmény pl., hogy a jászok adóját 1439-ben már úgy kezelték, mint egy-egy kun székét, mutatja az egyenjogúságot.

59 A székek nemzetségi eredetével kapcsolatban bizonyosat még a Szentelt-szék esetében mondhatunk, amelynek utódaiban a Kór nemzetség élt tovább. A többi három szék (Kecskemét, Kara, Hontos) múltja tisztázatlan.

60 Örök tulajdonukat képezték. (Szállásaik területe a királyok védelmét is bírta: mutatja pl. Hunyadi Mátyás több intézkedése is.) A Jászkunságban még a XVIII. században is a birtokra vonatkozó magszakadás esetén, az azon a szálláson hajdan megtelepedett nemzetséget képviselő község örökösödött. (Jászkun Statútumok, 1799. VTJJ. c. 4. p.) Meglehet, a gyökerek az 500 évvel korábbi viszonyokig vezetnek. (Vö. GYÁRFÁS I. 1883. 148., 426-427.) 56 Vö. GYÖRFFY Gy. 1990. 296. 57 BERTÉNYI Iván: Magyarország az Anjouk korában. Bp. 1987. 131.; GYÖRFFY Gy. 1990. 299. 58 GYÖRFFY Gy. 1990. 299., 302. 59 Uo. 302.;KRINGM 1932. 73.; BERTÉNYI I. 1987. 131. 60 GYÖRFFY Gy. 1990. 304. 82