Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

helyekről, 1456-ban kapitányi házakról, gulyákról, ménesekről, kétkerekű vízimalmokról stb. tesznek említést a források.

48 Megtelepült faluról, faluképről 1405-ből van értékes ismeretünk. A már említett Scybes kun fiai Kér (Keer, Kenderes) nevű birtokot 1352-ben megvásárolták. A bői nemesektől megvett földön a hatházi kunok korán megtelepedtek. A jó minőségű karcagi-hatházi határ kedvezett a gazdálkodásnak. Amikor 1405-ben a bői nemesek Kenderest visszavásárolták, az aktus kapcsán e kun birtokot a következőképpen írta le az egri káptalan: a falu két utcából állott, három udvarház, parókia és egy templom emelkedett benne; szántóit 32 királyi eke nagyságúra becsülték, s legelői, rétjei, nádasai és halfogó rekesztői mellett fő hozamát "a kunok részéről járó rendes és rendkívüli pénzszolgáltatásokban" jelölték meg. Hasonló fejlettséget ért el az 1420-as évekre Kakát (ma Kunhegyes) is, amelyet mint pusztát a "kolbázszállási kunok" vásároltak meg mintegy három évtizeddel korábban a derzsi nemesektől. Ekkoriban már tíz kun falu volt a későbbi Nagykunságban.

49 A földművelésre való áttéréssel párhuzamosan haladt a feudalizálódás folyamata. A nemzetségfők, akik addig mint a nemzetség választott bírái (iudices) és seregszervezői (capitanei) szerepeltek, a XIV. század elejétől kezdve többen felvették a comes (ispán) címet,

50 arra törekedve, hogy a gazdálkodó szabad nemzetségtagokat adófizetésre kötelezzék, alávetett helyzetbe taszítsák. Nem véletlen, hogy erre a folyamatra első adatunk a. jászok köréből (1323) van, akik a földművelés területén megelőzték kun sorstársaikat. Mint tudjuk, a király 1323-ban kivette az elnyomott jászok egy csoportját Keverge fiainak "hatalma, uralma és bíráskodása" alól. Ebből az adatból azonban nemcsak a feudális függés valóságát láthatjuk, hanem az ellene való sikeres akciót is. Ez utóbbihoz mindenképpen hozzájárult azonban az az uralkodói szemlélet is, amely Károly Róbert királyi esküjében is elhangzott 1309-ben, hogy ti. az uralkodó "a nemeseket a zsarnokok elnyomása alól kiragadja." A tartományurak elleni harcában a jászok kérését is teljesítette, hiszen fontos érdek fűződött a könnyűlovas jász-kun haderő megtartásához, később pedig e népcsoportok adójának biztosításához.

51 A magyar uralkodók számára a jászkun potenciál jelenléte még sokáig döntő politikai és katonai érdek maradt. Miként láttuk is, elsősorban zsoldos csapataik bírtak meghatározó szereppel a királyi haderőben, igaz, csak egy-egy hadjáratra álltak zsoldba, de mindig készen újabb és újabb vállalkozásra, zsákmánnyal is kecsegtető akcióra. Ez a funkció lényegében megegyezik a XVI-XVII. századi ugyancsak GYÁRFÁS! 1883. 449. Uo. 540-542., 525.; GYÖRFFY Gy. 1990. 297. A kunok nemzetségi bírójáról és hatásköréről az 1279. évi n. privilégiumban olvashatunk. A capitaneus 1323-ban fordul elő először: "... capitaneum seu iudicem ..." mutatja, hogy a két funkciót egy személy tölti be. A comes címet a főbb kun nemzetségfők magyar nagybirtokosként szerepelve használták (GYÖRFFY Gy. 1990. 291-292.) Uo.; MOLNÁRÉ. 1964. 94; - Vö. SZABÓ L. 1979. 80