Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

Döntő többségük független, szabad harcos volt, akiket hét nemzetség tartott össze. A magyar király szabadságuk megőrzését és letelepedésük feltételeit ígérte a "kunok bőséges sokaságának." S oda is adományozta nekik a Duna és Tisza közti pusztákat, a Körös folyó mentét, a Maros-Körös vidékét és a Temes-Maros közötti földeket, olyan kiegészítéssel, hogy azokat "a kunok urai és nemesei - bármely nemzetségből - maguk között, annak módja és helyzete és minősége szerint osszák föl." Tőlük cserében a keresztény vallás felvételét, a megtelepedést és háború esetén a királyi zászlók alatti katonai szolgálatot várta el.

3 Több kutató véleménye szerint a kunokkal együtt kerültek a Kárpátmedencébe - oklevélben csak 1323-ban említődő -jászok is.

4 Györffy György a jászok betelepedésének idejét továbbra is megoldatlan kérdésnek tartja, jelezvén, hogy kerülhettek Magyarországra kisebb számban közülük a kunok bejövetelekor (1239, 1243), de érkezhetett egy részük 1283 körül Moldva és Havasalföld területéről, amikor a bizánci császár az utóbbi helyről 10 ezer jászt (alánt) telepített birodalmába a határ védelmére, s költözhettek be ezt követően Moldvából. A mai Jászberény, Fényszaru, Agó, Négyszállás, Jászladány, Alsószentgyörgy területén egy kisebb jász szórvány 1300 előtti megtelepedése véleménye szerint sem zárható ki.

5 Ezt Négyszállás esetében Selmeczi László 1986. évi régészeti adatokkal bizonyította is.

6 A Jászság egészének betelepítése továbbra is tisztázatlan. Selmeczi László a régészeti feltárások (Négyszállás, Agó) és a kunokhoz hasonló fejlődésük alapján egyszeri jászsági betelepítést feltételez, amelyet későbbi "hozzatelepedes" is követhetett. A megoldatlan kérdések mellett bizonyos viszont, hogy a magyar királyok a jászok katonai ereje is igényelték, s hogy azok a tatárjárást követő háborúikban részt vettek.

7 Ez a körülmény akár a Jászság betelepítésének egyik magyarázata is lehet. A kunok szállásterületeinek kijelölésénél is - úgy véljük - nem jelentéktelen tényezőként vették figyelembe csapataiknak az uralkodóhoz való viszonylagos területi közelségét. 3 KELÉ József: A Jász-Kunság megváltása. Bp. 1903. 191-195. (IV. László 1279. augusztus 10-i oklevele fordította Hüd Viktor.) 4 SZABÓ László: A jász etnikai csoport. I. köt. Szolnok, 1979. 26-28.; GYÁRFÁS István: A Jász-kunok története. JH. köt. Szolnok, 1883. 22.; SELMECZI László: A négyszállási jász temető 1986. évi feltárás előkészítő jelentése. In: Régészeti, néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról. Debrecen, 1992. 135164. ("A négyszállási temető használatba vételének kezdeti időpontja a XHI. század második fele, talán inkább a középső harmada.") SELMECZI László: A négyszállási I. számú jász temető. Bp. 1992. 15. (A négyszállási 64. és 86. sírhoz... "Nyakékként fölhasznált, bizánci mintára vert III. Béla pénzzel datált női sír Crgondaszmtrniklós kun szállás temetőjéből is került elő (59. sír). Nem lehet kétséges, hogy a három ismertetett sír azonos kronológiai horizontot képez ... Következésképpen az említett sírok régészeti bizonyítékai a kun és jász beköltözés egyidejűségének.") 5 GYÖRFFY Gy. 1990.314-315. 6 SELMECZI L. Debrecen, 1992. 135-164. n BAGI Gábor: Katonáskodás, katonai szolgálat a magyarországi jászoknál a XUJ-XTX. században. In: Szolnok Megyei Múzeumok Evkönyve 8. Szolnok, 1993. 248. óó