Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

BOTKA JÁNOS A JOGÁLLÁS ÉS A KATONAI SZOLGÁLAT KAPCSOLATA A KUNOK ÉS JÁSZOK TÖRÖK HÓDÍTÁS ELŐTTI TÖRTÉNETÉBEN Ismert, hogy a magyarság nem állított teljesíthetetlen akadályokat a kunok és jászok betelepedése és beilleszkedése elé. "A király népei" státushoz jutó két népcsoport "kebelbe fogadása" azonban mégis küzdelmes volt. Először is meg kellett győzniük a "többi országlakót" erényeikről s az ország törvényeihez, rendjéhez történő tényleges alkalmazkodásukról. S ami még nehezebb volt: "le kellett győzni önmagukat", hogy valóban képesek legyenek élni a kapott lehetőségekkel, s hogy valóságos otthonra találjanak a DunaTisza mentén. Hadi szolgálataikkal sajátosan kapcsolódtak a magyar hadszervezetbe. A közülük kikerülő katonák teljesítménye egyszerre jelentette az ország védelmét vagy a királyi hadjáratban való részvételt, illetve a jászkun föld jogainak, kiváltságainak biztosítását. így történt ez egészen a XIX. század derekáig. Valójában a katonai kötelezettség és a privilégium szoros kapcsolatban, szoros összefüggésben állt egymással. Ezen kapcsolat értelmezésénél alapvetően fontos a kunok és jászok magyarországi történetéből a kezdeti, a címben jelölt időszak vizsgálata. A jelen feldolgozás ezt kísérli meg teljesíteni. I. Az 1246 táján Magyarországon megtelepedett kunok a társadalmi fejlődésnek körülbelül azon a fokán állottak, mint a honfoglaló magyarok jelentékeny része. így vélte ezt már Kézai Simon is, amikor 1284-ben a honfoglalók szolganépének életmódját a kunokéhoz hasonlította, azt mondván róluk, hogy "az állatok termékeiből és zsákmányból éltek, mint a kunok." A IV. Béla által újra behívott kun népesség főfoglalkozása a nomád állattenyésztés volt. Rogérius végtelen baromcsordáikról beszél, s azt említi: "barangoltak vala nemezsátraikkal, barmaikkal, nyájaikkal Magyarország puszta földjein."

1 Társadalmukat a nemzetségi szervezet jelentette, amely azonban a vagyoni különbségek hatása alatt már differenciálódni kezdett.

2 GYÖRFFY György: A magyarság keleti elemei. Bp. 1990. 274. KRING Miklós: Kun és jász társadalomelemek a középkorban. In: Századok, 1932. 1-3. szám. 42-57. 65