Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

ADATTÁR - Zádorné Zsoldos Mária: II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazaszállítása / 355. o.

Magasan lobog a legönzetlenebb, legeszményibb nemzeti hős vezérlete alatt a szabadság zászlaja, a magyar nép csodával határos, önfeláldozó hősiessége diadaltdiadalra arat, a kuruczok a német őrséggel megrakott várakat egymás után foglalják el, az ország területének mind nagyobb része Rákóczi hadainak birtokába kerül. Bécsnek büszke vára nem egyszer rettegve hallja a magyar csapatok fegyverének zaját s falait a magyar szabadsághős katonáinak pusztító tüze világítja be. Titáni küzdelem az, mit Rákóczi és az ő fáradhatatlan vezetése alatt a végsőig sanyargatott, elnyomott, kiszipolyozott, elszegényedett magyar nép kellő anyagi és szellemi eszközök hijján a fegyelmezett, jól felszerelt, kipróbált német sereg ellen éveken át folytat csupán a szabadság és hazaszeretet erejével. Oh de a hazaszeretet ereje csudás! Legenda szerű az az önfeláldozó hősiség, mit a hosszú háború alatt tanúsít. A németek győzelmi hatásukban meddők maradnak; a kuruczok ellenállását megtörni nem képesek, szétszéledő harczosainkat a szabadságszeretet tüze újból és újból összegyűjti s folyik a küzdelem fáradatlanul. Az elaggott Császár halálos ágyán belátva szószegését és a nemzettel szemben elkövetett hibáit, de megrettenve a nemzeti ellenállás erejétől is, a magyarokkal való megbékélést köti utódjának lelkére, azonban ennek jó igyekezetét magyar gyűlölő környezete meghiúsítja. Leírhatatlan az az önfeláldozó fáradság és odaadás, mit az ifjú Rákóczi nemzete ügyéért tanúsít, amivel kezdetleges tanulatlan seregét szervezni, harczba vinni, az a rajongó hit, önzetlen szeretet és áldozat készség, a mivel hiányos eszközeit a háború sikeres folytatására kiegészíteni, előteremteni igyekszik. Si vis pacem, pára bellum. Nem áll ő az engesztelhetlenség alapján, hajlik a békére, sőt azt keresi, de mert önző czélok távol állanak eszményi tisztaságú lelkétől, hazájának alkotmányos szabadságát nem csak megszerezni, hanem annak megtartását biztosítani is kívánja s ettől a személyes előnyére irányuló bécsi kedvezmények ígérete sem tántorítja el. A Széchenyi országgyűlés vezérlő fejedelemmé választja; Erdély a maga fejedelmi trónjára emeli s a haza atyjának nevezi. Mikor azonban a Császár és Király a labanc rendeknek az alkotmányos és garantírozott kormányzásra irányuló óhajtását ridegen elutasítja s ezzel a függetlenségi harczot az önfenntartás harczává avatja, mikor a külföldi hatalmak jóakaró közbenjárása daczára a békés megoldás reménye elhalványodik, s nincs kilátás az ország elvitázhatatlan jogainak másképen való megszerzésére és nemzetközi biztosítására, akkor a nemzet nem riad a szent czél érdekében vissza az utolsó eszköztől sem s az országgyűlés kimondja a Habsburg háztól való elszakadást és a függetlenséget. Es folyik tovább a fegyveres küzdelem s a nép megszámlálhatatlan ezrei önfeláldozó hősiességgel elhagyják, sőt elpusztítják tűzhelyeiket s a haza földjét száz mérföldnyire lakatlan pusztasággá teszik a szentügyért, csakhogy az előre nyomuló ellenség győzelmét megakadályozzák. De hiába. A kimerült nemzet küzdelme a mostoha időjárás és a pusztító pestis hatalma alatt hanyatlásnak indul, a nemzet szent ügyét egyes árulók kezdik cserben 373