Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 14. századi történetéből (1301-1400) / 279. o.

szomszédos nemeseitől, továbbá valamennyi emberétől, akik ugyanarra a közgyűlésemre összejöttek; arról, hogy vájjon a már mondott Hevesujvár vármegyében, a Tisza folyó mellett lévő Szakállas nevezetű falubirtok 5 [de eo utrum possessio Zakalus vocata in iamdicto comitatu Heveswyuar juxta fluvium Tytiae exixtens], amelyet István és Kompolt mester apja, Kompolt fia Péter Écs fia a néhai Pál magva szakadtával birtok címén felségétől már korábban magának követelt adatni, Écs említett fia Pál nagyapja és dédapja révén való örökségi birtok volna-e és örökségi jogon hozzátartozna-e, vagy netán János fiáé Sámuelé volna és ahhoz teljes joggal tartozna-e [...] 6 szorgalmasan nyomozva, a következő igazságot tudtam meg; hogy a fent említett Szakállas falubirtok Écs fiának, annak a Pálnak magva szakadtával, nagyapja és dédapja révén mindig örökségi birtok volt és örökségi jogon, ahhoz a Péterhez tartozott és soha semmilyen jogon nem tartozott Sámuelhez, így ezen okból felséged a jog és az ország szokása szerint azt a Szakállas falubirtokot a felemlített Péter mesternek neki adhatta és adományozhatta; 7 és ezeket hallván János szóban forgó fia Sámuel, ugyanazon közgyűlésemben személyesen felállva, minden jog nélkül állította, hogy a mondott Szakállas falubirtok magához és jogelődeihez tartozott és tartozik, általunk újból megvizsgálva, továbbá a mondott István és Kompolt mesternek semmi más ellentmondást nem tévén, akik a mondott közgyűlésem törvényes napjai alatt ott várakoztak; Kiadatott a közgyűlésem negyedik napján [szeptember 6-án] és említett helyén [Örvény közelében], az Úrnak 1341-dik évében" Az oklevél eredeti, teljes szövegű, latin nyelvű, jól olvasható. Nyomtatásban már megjelent latinul Kovács Nándor közlésében. Nagy Imre szerkesztésében. OL DL 3417 A jogügylet ezzel nem zárult le a fellebbezéssel sem, mert János fia Sámuel új megvizsgálást kért, igaz hogy konkrét indoklás nélkül. így az ügy a királyi kúria bírósága elé kerülhetett, erről és a végeredményről azonban semmi információnk nincs. Ez a fogalmazás kétségtelenné teszi, hogy a mai Törökszentmiklóstól északkeletre lévő Szakállasról van szó. Egy oklevélsornál valamivel több szöveget hagytunk ki, a körmondat lerövidítése céljából, ez azonban a lényeget nem érinti. Tehát az adományozás már megtörtént. NAGY Imre (szerk.): Anjou-kori okmánytár. 1340-1346. Bp. 1884. IV. köt. 132-133. 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom