Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A Tószegi Hitelszövetkezet működése 1929 és 1941 között / 259. o.

2.1 Kisipar Tószegen éppen Szolnok közelsége akadályozta meg egy jelentős ipari, kisipari struktúra kialakulását. Ettől függetlenül a község területén a következő szakmákat képviselő kisiparosok éltek: ács, asztalos, bádogos, bognár, borbély és fodrász, cipész, csizmadia, épületasztalos, fazekas (!), hentes és mészáros, kosárfonó, kovács, kőműves, lakatos, pék, férfi és női szabó. A fentieknek megfelelő volt a hitelintézeti kölcsönigénylésük is, hiszen az összes igénylés 2,3 %-a, az összes összeg 1,5 %-a terhelte csak a kisiparral foglalkozókat. (3.számú táblázat) 3./ Kiskereskedelem A kiskereskedelem - ide soroljuk a kereskedőkön kívül a mai értelemben vett vendéglátóipari tevékenységet is, tehát a kocsmarosokat és a cukrászokat is, - hasonló aránnyal és jelentőséggel szerepel a község gazdasági életében, mint a kisipari tevékenységgel foglalkozók köre. A hitelügyletekben való részvételük mintegy fele volt a kisiparosokénak. Érdekes megjegyezni, hogy hat esetben a kocsmáros kért kölcsönt bor vásárlására. Ez éppen kétharmada a kereskedők kölcsönigénylésének. 47 Egyéb Ebben a kategóriában mindössze két kölcsönigénylő szerepel: az egyik kubikos felszerelésre kért hitelt, a másik - feltehetőleg zenész - hangszervásárlását szeretné kölcsön igénybevételével lebonyolítani. eV SZOCIÁLIS CÉLRA KÉRT KÖLCSÖNÖK A legnagyobb aránytalanság itt mutatkozik az igények száma (11,8 %) és az igényelt összeg nagysága (4,0 %) között. Viszonyszámokban kifejezve ez az arány: 1 : 3, az igények javára. 269