Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A Tószegi Hitelszövetkezet működése 1929 és 1941 között / 259. o.

cl AUatvásárlás Az 1929 és 1941 közötti időszakban mindössze az 1931. esztendőben nem kértek kölcsönt állatvásárlásra. Az 5. számú táblázat alapján jól kivehető az a tény, hogy bár a kölcsönt kérők aránya párhuzamosan mozog a kölcsön összegének arányával, de minden esztendőben alacsonyabb volt a kölcsön összege, mint amennyi az esetek száma. Kivételt képez az 1939. esztendő, amikor kiugróan magas volt a kölcsön fajlagos összege itt is, a földvásárlás esetében is. Ebben az esztendőben a Hitelszövetkezet magasabb összegeket bocsátott a hitelt kérők rendelkezésére, mint az előző években. á.l Gépvásárlás A fentieket támasztja alá az a tény is, hogy gépvásárlásra is éppen az 1940194l-es esztendőkben kerítettek sort a hitelt igénylők. Ez pedig a többi kölcsönökhöz viszonyítva is elég magas - több ezer pengős - kölcsön volt. e. / Mezőgazdasági felszerelések vásárlása Noha mindössze a mezőgazdaságra fordított összeg öt százalékát vették igénybe a felszerelés pótlására, cseréjére, mégis jelentősnek tűnik az a tény, hogy a vizsgált időszakban egyenletesen eloszolva 28 alkalommal került sor erre, ami egyben a mezőgazdaság kapitalista útra való áttérésének egyik bizonyítékaként is értelmezhető. f./ Gabonavásárlás Ez a gyűjtőfogalom a következőket fogja egybe: vetőmagvásárlás, takarmánybeszerzés. Legnagyobb intenzitással 1934. és az 1940. években történt ilyen irányú kölcsönök felvétele, de nem volt döntő a részaránya a mezőgazdasági foglalkozás tekintetében. A mintegy 15 ezer kat. holdon gazdálkodó tószegiek döntő többsége a mezőgazdaságból élt. Ezzel magyarázható az is, hogy a kölcsönök döntő része a mezőgazdasággal volt kapcsolatban. Bár a mezőgazdaság birtokszerkezete Tószegen is egészségtelen volt. Ezt azonban némileg módosította az állattenyésztés, bár ez is alacsony szinten mozgott a két világháború között. A szarvasmarha - 1700-1800 db között sok volt a munkaállat, a ló - kb 600 db - eleve munkaállatként került alkalmazásra, a sertések száma - 3000-3500 db - növekedett ezekben az években, a juhok száma viszont 1500-ról 1200-ra csökkent. Ezek nem kirívó tendenciák megnyilvánulásai, ez volt a helyzet a megye, a környék más helységeiben is. De hogy a parasztság úgy gondolta, hogy az állattenyésztés jövedelmező foglalkozás, azt éppen a kölcsönigények nagy száma, az építkezések jellege, a célszerszámok vásárlása és a takarmányvásárlások támasztják alá. 267