Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Pethő László: A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon / 219. o.
Művezető 32 2 10 1 7 1 Kishivatalnok 144 7 91 8 42 6 Kisiparos 314 16 154 13 51 7 Kiskereskedő 246 12 170 14 90 13 Tisztviselő 45 2 31 3 10 1 Magánhivatalnok 35 2 22 2 15 2 Magas magánhivatalnok 17 1 8 1 9 1 Magasabb közhivatalnok 92 5 64 5 53 8 Tiszt 81 4 60 5 22 3 Pap 14 1 14 1 10 1 Tanár 34 2 22 2 21 3 Tanító 75 4 68 6 30 4 Orvos 21 1 16 1 11 1 Ügyvéd 25 1 23 2 20 3 Mérnök 12 1 8 1 8 1 Szabadfoglalkozású értelmiségi 13 1 4 2 Nagyiparos, nagykereskedő 8 0 7 1 1 Tulajdonos 31 2 17 1 18 2 Magánzó 28 1 13 1 8 1 Kegy díjas 11 1 16 1 14 2 Özvegy 67 3 34 3 28 4 Ismeretlen 28 1 18 2 4 7 A start és a cél közötti lemorzsolódásban komoly szerepe volt a gimnáziumi tanulók családi hátterének is. A beiratkozottak közül az értelmiségi és a kiskereskedő apák gyerekei mutatták a legkiegyensúlyozottabb teljesítményeket. Esetükben a lemorzsolódás meglehetősen csekély, túlnyomó többségük érettségi bizonyítványt is szerzett. Hasonló iskolázási magatartást mutat a kishivatalnok apák gyerekeinek előmenetele. Hullámzóbb teljesítményt nyújtottak a földművesek és a kisbirtokosok gyerekei: viszonylag sokan kezdték el tanulmányaikat, komolyabb lemorzsolódás mutatkozott a negyedik osztályig, aki viszont itt megkapaszkodott az többnyire le is érettségizett. Igazán ellentétes ambíciókról a kisiparosok gyerekeinek teljesítményei árulkodnak: ők az előbbiekkel ellenkezőleg sokan kezdik el tanulmányaikat, de mind a negyedik, mind a nyolcadik osztályig nagyarányú lemorzsolódást produkáltak. Következő lépésként érdemes közelebbről szemügyre venni a bennünket legjobban érdeklő értelmiségi hátterű tanulók teljesítményeit. Foglalkozások szerint csoportosítva az ügyvédek, tanárok és a papok gyerekei mutatták fel a legegyenletesebb teljesítményeket. Hozzájuk képest jelentősebb lemorzsolódást mutattak a mérnökök gyerekei. A legjelentősebb önszelekció pedig a tanító és orvos hátterű tanulók esetében mutatkozott. A tanulási ambíciókat további tényezők is befolyásolták, melyek közül különösen szembetűnő a felekezetekhez való tartozás. A vizsgált tanulók megoszlása e tekintetben a következő: 225