Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán 1835-1926 / 147. o.

bérében bizottság alakult.

91 1877. március 19-én elbírálták a beérkezett pályázatokat, s szerződést kötöttek Pucher József budapesti építésszel, a műszaki irányítást pedig Benkó Károly tervező építész vezette. Az új megyeháza alig egy év alatt elkészült. Az ünnepélyes avatáson Kiss Miklós főispán mondott beszédet, melyben méltatta Sipos Orbán tevékenységét, akinek érdemeit jegyzőkönyvben is megörökítették.

92 Időközben sor került a tisztikar újraválasztására is. Az 1877. december 18-án megtartott tisztújításon Sipos Orbán volt az egyedüli jelölt az alispáni tisztségre, akit a jegyzőkönyv szerint "általános lelkesedéssel, közfelkiáltással" ismét megválasztottak. Sípos Orbán megköszönve a bizalmat kijelentette, hogy az új tisztikar élén "felül állva a politikai pártokon" mindig a megye érdekében fog tevékenykedni.

93 Helyzetét nem könnyítette meg, hogy a törvényhatóság egy része, különösen a jászsági képviselők még sokáig felhasználtak minden alkalmat a megyeszékhely Jászberénybe történő visszaállítására. 1877-ben Pethes József jászberényi bizottsági tag a szolnoki székház építéséről tárgyaló értekezleten olyan indítványt tett, mely szerint intézzenek feliratot az országgyűléshez, hogy egy póttörvény kapcsán mégis Jászberény legyen a megye székhelye. Bár indítványát még ezen az ülésen visszavonta, a későbbiekben újra és újra felmerülő kérdés nem segítette a megbékélést a szolnoki részek képviselőivel.

94 A jászsági származású Sipos Orbán, aki korábban maga is sokat tett azért, hogy Jászberény ne veszítse el központi rangját, bizonyára nem tudott teljesen elfogulatlan maradni ebben a kérdésben. Mint lelkiismeretes hivatalnok azonban a megye első tisztviselőjeként igyekezett új megbízatását minél jobban ellátni, s közben fenntartani a békét az ellentétes érdekű csoportok között, ami sokszor nem bizonyult könnyű feladatnak. Az 1879-es év egyéb tekintetben is sok nehézséget hozott az alig megalakult megye számára. Aszály és árvíz egyaránt pusztította a vidéket, a birtokosok nagy része fizetésképtelenné vált, s adófizetési halasztást kért. A megyét fenyegető árvízveszély szinte állandó gondot okozott a törvényhatóságnak, s személyesen Sipos Orbánnak, akit a miniszter a megye vízszabályozó társulatainak kormánybiztosává nevezett ki. Ebben a minőségében is fontosnak tartotta, hogy személyesen is meggyőződjön a védekezésről, az árvíz által okozott károkról, s szervezte a károsultak megsegítését. Még ebben az évben szorgalmazta Csépa és Tiszasas községekben az árvízmentesítő társulatok létrehozását.

95 Elnöke volt annak a bizottságnak, amely az árvíz által sújtott Szeged város megsegítésére jött létre, s elnöki tisztet töltött be a Uo. 1877. 298., 387-388. A székházépítésről: Jász-Nagykun-Szomok megye közönségéhez jelentése Sipos Orbán megyei alispánnak az új székház építése lefolyásáról. 1878. Szolnok, 1878. 92 SZML JNKSZ Törv. hat. Biz. jkv. 1878. 484-487., 494. 93 Uo. 453. 455. 94 Uo. 300. 95 Jász-Nagykun-Szolnok, 1879. szeptember 28., november 2. 166