Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán 1835-1926 / 147. o.

önálló Jász megye alkalmas a modern közigazgatási feladatok ellátására, s Jászberény minden tekintetben megfelel a központi szerepkör feltételeinek.

61 Miközben helyi szinten kétségkívül a Jászkun Kerület sorsa volt a legfontosabb és a legtöbb aggodalmat kiváltó kérdés, jelentős változások történtek az országos politikában is. A Deák-párt és a balközép párt fúziójából 1875-ben megalakult a Szabadelvű Párt, amely Tisza Kálmán miniszterelnökké választásával hamarosan igen erős kormánypárttá vált.

62 Tisza Kálmán 15 évig állt a politikai élet középpontjában. Kezdetben belügyi tárcát kapott, s így a megyerendezéssel kapcsolatos tervezetek is az ő hatáskörébe kerültek. Tisza Kálmán nagyobb megértést tanúsított a törvényhatóságok, így a Jászkunság kérelmei iránt, s igyekezett azokat figyelembe venni. Ezáltal a jászkunok számára a területi megosztást illetően jóval elfogadhatóbb változat került kidolgozásra, s ettől kezdve már elsősorban a megyeszékhely kérdésében folytak igen éles viták Jászberény és Szolnok között.

63 A pártfúzió kapcsán a jászberényi választók is döntés elé kerültek a további politikai irányvonalat illetően. Sipos Orbán már 1873 végétől részt vett a két párt között folyó országos tárgyalásokon, s Ghyczy Kálmán újonnan alakult pártjához csatlakozott, mint hangsúlyozta; elveit fel nem adva. Erről az 1874. január 8-án tartott értekezleten tájékoztatta választóit, ahol részletesen indokolta döntését. Úgy vélte, hogy az ország, s ezen belül a Kerület és Jászberény jelenlegi helyzetében is a középpárti program lehet célravezető. Beszéde nyomán a jelenlévők egyhangúlag csatlakoztak Ghyczy Kálmán pártjához, elsősorban a megyerendezés kedvezőbb megvalósítását remélve.

64 Sipos Orbán országgyűlési képviselőként nem csupán a választókörzetét közvetlenül érintő ügyekben szólalt fel, hanem többször kért szót országos kérdésekben is. Hozzászólásaiból jól tükröződik az ellenzéki szemlélet, és a 48-as eszmékhez való hűség. 1866-ban az országot fenyegető ínség enyhítéséről tárgyalt a képviselőház, ahol különböző javaslatok hangzottak el a képviselők részéről. Sipos Orbán hozzászólásában legfontosabb feltételként az alkotmányosság helyreállítását jelölte meg. Javasolta, hogy felirat által követeljék az alkotmány visszaállítását "mint egyedüli módot, mellyel polgártársainkon segíthetünk."

65 1872-ben a kormány által benyújtott választójogi törvény ellenében hosszú felszólalásban fejtette ki véleményét. Úgy vélte, hogy a kormány a rosszul előkészített választási törvény gyors elfogadtatásával kíván nyomást gyakorolni a képviselőkre, ráadásul a benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén sokakat fosztana meg a SERES P-né. 1975. 32-35. BERTÉNYI

I. - GYAPAY G. 1992. 432. SERES P-né. 1975.340-343. Jász-Kunság, 1874. január 14. Országgyűlési Képviselőházi Napló 1865-68. II. 156. 159