Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán 1835-1926 / 147. o.

növeltek a katonai beszállásolás terhei, s Jászberényt laktanyaépítésre is kötelezték. Az 1850-es években 20 ezer forint kölcsönt vett fel a város, melynek jelentős részét még a kiegyezés évében sem tudta visszafizetni.

9 Ugyanakkor a polgári korban még inkább szembetűnővé váltak azok a hiányok, amelyek korábban is jellemezték Jászberényt. A városnak még ebben az időben is csupán egyetlen iparinak mondható létesítménye volt, a csekély eredménnyel működő Rabdolgoztató Intézet. Nem volt megfelelő számú és színvonalú iparos és kereskedőréteg, a kedvezőtlen közlekedési viszonyok és a hitelélet fejletlensége egyaránt nehezítette helyzetét, s hiányoztak a lakosok fő foglalkozását, a mezőgazdaság fejlődését segítő modern elképzelések is.

10 Amikor Sipos Orbán ezekben az ügyekben tevékenykedni kezdett, nem csupán a tárgyi feltételeken kellett változtatnia, hanem bizonyos mértékig a helyiek mentalitásának, szemléletének is alakítójává vált.

11 Javaslatára 1864-ben először rendeztek Jászberényben termény-, állat- és gyümölcsvásárt és kiállítást a városháza épületében.

12 Hamarosan pedig az egész térség számára döntő fontosságú ügy, a vasútépítés fő szervezőjévé, kezdeményezőjévé vált. Országgyűlési képviselői befolyását is felhasználva jelentős szerepet játszott abban, hogy 1873-ban sor kerülhetett a Hatvan-Szolnok közötti vasútvonal átadására. Ezt megelőzően már 1870-ben javaslatot tett egy földműves iskola felállítására a városban, amit azzal indokolt, hogy a vasútvonal megvalósítása együtt jár majd a "mezei ipar" fejlődésével, amihez viszont hiányoznak a megfelelő gazdasági ismeretek. A tanács lelkesen fogadta a két osztályos földműves iskola felállításának tervét, ami azonban csak jóval később, 1896-ban valósult meg.

13 1867-ben városi képviselővé, egyben kerületi képviselővé választották. Ekkor lett a Jászkun Kerület tiszteletbeli főügyésze, s 1872-ig töltötte be ezt a tisztséget.

14 Ugyanebben az évben I. Ferenc József magyar királlyá koronázásán díszes bandérium élén képviselte Jászberény városát. Életének utolsó évtizedében egy másik hasonló rendezvényen vehetett részt: 1916-ban jelen volt IV. Károly koronázási ünnepségén is.

15 y CSEH Géza: Jászberény politikai élete 1867 és 1918. között. Doktori disszertáció. Szolnok, 1986. 39. 10 Uo. 41. 1869-ben a Jászkunság c. lapban "Ne aludjunk!" címmel írt vezércikkéből jól tükröződik a változtatás szándéka és kortársai mentalitásának ismerete egyaránt. Jász-Kunság, 1869. aug. 1. 12 BLÉNESSYJ. 1942.3. 13 SZML Jászberény, tanácsülési jkv. 1870. 80.; BLÉNESSY J. 1942. 6. 14 SZML Jászberény Közgy. jkv. 1867. 29., 31.; Karcagi Napló, 1916. július 17. 15 SUGÁRNÉKONCSEKA. 1995.78. 150