Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán 1835-1926 / 147. o.

Az 1857-58-as években Wencheim gróf családjánál volt nevelő, 1859-ben pedig a jászberényi gimnáziumban fizika-matematika szakos tanárrá nevezték ki.

5 Ebben az időben tette le bírói vizsgáit, s 1861-ben - 26 évesen - Jászberény város főjegyzőjévé választották. Ebben az évben lett a Jászkun Kerület tiszteletbeli főjegyzője is.

6 A provizórium időszaka alatt nem vállalt tisztséget, ekkor ügyvédként tevékenykedett. Pályájának erről az időszakáról így ír az ellenzéki képviselőket bemutató Igazmondó c. országos politikai lap: "1861-ben Jászberény városának főjegyzőjévé választatott, mely tisztet közelismerésre méltólag vitte az ismeretes provisorium beköszöntéséig, mikor visszalépett. Ez idő alatt 1862-ben köz- és váltóügyvéd lett, s miután a valódi hazafiak előtt a hivatalok ajtajai becsukódtak, vagy a hol megnyíltak is, oda igaz magyar lábát hivatalért be nem tette, - ő is ügyvédi oklevelére támaszkodott és megőrzé függetlenségét minden kísértetek közepette, s lankadatlan működése által a város közügyeiben, érdekeinek előmozdításában sikerült polgártársainak bizalmát és elismerését kiérdemelni. "

7 Sipos Orbánt tanulmányai által megalapozott széleskörű műveltsége, jó szervezőkészsége és következetessége egyaránt alkalmassá tették a vezető szerepre, amit jól egészített ki előnyös megjelenése - csaknem két méter magas termete - és kiváló szónoki képessége. Bár származása, kötődései őt is az ősi múlt, a jászkun kiváltságok tisztelete irányában befolyásolták, mégis, jászsági társai közül kiemelkedve náluk messzebbre látott. Helyesen ismerte fel, hogy a polgári kor mind gazdasági, mind kulturális téren új követelményeket támaszt az egyének és közösségek számára egyaránt. Ezáltal hamarosan kezdeményezőjévé vált a város fejlődését szolgáló gazdasági, oktatási és kulturális szerveződéseknek, újító törekvéseknek. Különös jelentősége volt ennek Jászberényben, ahol a feudális kiváltságok emléke, az ezzel párosuló jász öntudat és konzervatív elzárkózás sok esetben inkább már gátjává vált a fejlődésnek. Jászberény a Jászkun Kerület központjaként évszázadokon át közigazgatási vezető szerepet töltött be, ami sok tekintetben kedvezően befolyásolta fejlődését. Az 1745-ös redempciót követően a Jászkunságban a polgári fejlődés számos eleme jelen volt, ami a környező úrbéres területeknél kedvezőbb feltételeket biztosított az itt élők számára. A reformkorban, majd az azt követő időszakban azonban a feudális eredetű kiváltságok már egyre inkább a haladás gátjává váltak.

8 1848-ban az áprilisi törvények megszüntették a nemesi előjogokat, így a jászkun kiváltságokat is. Jászberény közigazgatási vezető szerepét továbbra is megtartotta, azonban az 1850-es évektől rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe került. A súlyos állami adókon túl fizetni kellett a földtehermentesítési adót, amit csak SZINNYEY József: Magyar írók élete és munkái. XII. köt. ^>. 1908. 1164. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jászberény tanácsülési jkv. 1859-61. 203. Igazmondó, 1871. 13. sz. 104.; SZML Karcagi Cs. Kir. Járási kapitány iratai. 1112/1862.sz. BAGI Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok, 1991. 13-14. 149