Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.
budai kam. admin, iratai II oszt.) Júniusi jelentésében azt írja, hogy a szolnoki kaszárnya kijavítása dolgában Gyöngyösön járt s onnan 24 szekér épületanyagot és 40 mesterembert hozott . (Ugyanott.) Júliusban pedig az adminisztrátor ama rendeletére, hogy ezentúl a környékbeli falvak tizedét is ő szedje be, azt válaszolja, hogy ő harmincadosnak lett kinevezve 300 forinttal, míg elődje Tassy, mint prefektus 500 forintot kapott s egy írnokot is tarthatott, kéri tehát, hogy azoknak a falvaknak a jegyzékét, melyekből a tized beszedendő s az azokra vonatkozó számadásokat küldjék meg, fizetését emeljék fel s egy írnokra is adjanak költségfedezetet.(Old. budai kam. admin, iratai II oszt). Július 16-án jelenti, hogy a szolnoki mósénak a franciskánusok részére leendő átalakítása és reparálása végett Besztercebányáról hozott kőműves mestert, de a nagy életveszedelem miatt fél a munkához hozzá fogatni. (Ugyanott.) Augusztus 23-án a szolnoki franciskánusok értesítik a budai kamarát, hogy a volt török móséról leszedett ólmot megmérték s az 204 mázsát és 25 fontot nyom, értéke pedig mázsánként 8 forint. (Ugyanott.) 1701. január 10. A szolnoki parancsnok 131 szekeret és 200 embert kér Heves vármegyétől kirendelni nádszállításra, amire a vármegye azt válaszolja, hogy csak nem régiben adott 40 szekeret és 60 embert közmunkára, akik három hétig ott dolgoztak. A kommendáns álljon el kérelmétől. (Heves vm. jkv.) Május 30-án Heves vármegye közgyűlése elhatározza, hogy az alispánt Budára küldi, hogy tárgyaljon a dicasteriális commissióval a szolnokiaknak Heves vármegyétől való függése iránt, mert most az adót és közszolgálatot megtagadják. (Heves vm. jkv.) 1702. Leltár a szolnoki várban található hadi szerekről. (Olt. Kincst. oszt. urb. et conscr. fasc. 79:29.) 1702. március 24. Heylmayr szolnoki élelmezési tiszttartó beterjeszti a hatáskörébe tartozó kincstári javakban az idén esedékessé vált pénzbeli és természetbeni jövedelmeket. Ekkor a fiskus birtoka Tisza-Tur 3/4 része, a most újraszülető Varsány 3/4 része, Kürt, Sas, Szent Iván puszta, Várkony, Szent Miklós, Szent Tamás, Tisza Tenyő, (Tur-) Pásztó, Kengyel puszták. A jövedelem nem folyik be, mert Túron a Rákóczi-ház tiszttartója, Sason és Kürtön a volt földesúrnak, Deák Pálnak a tiszttartója, Várkonyon a Bertóthy és Lakos tiszttartói uraik parancsára a fizetést megtagadták. (Olt. budai kam. admin, iratai II oszt.). Március 27-én Heylmayr Szent Miklóst és Tisza Tenőt 100 magyar forintért egy évre debreceni lakosoknak adja bérbe. (Pozs. kam. lev. II sor.) Április 5-én jelenti, hogy a tiszkürtiek telepedési szabadéve lejárt és készek a kilencedet bizonyos évi készpénzért megváltani. (Olt. budai kam. admin, iratai II. oszt.) 1703. május 21. A budai kamarai adminisztráció jelenti a magyar kamarának, hogy Heves vármegye az Ács és Szent Iván pusztákat el akarja szakítani a kincstártól, amelyeket most a szolnokiak árendálnak. Kéri, hogy a kamara a kincstári érdekeket, ha kell, karhatalommal is oltalmazza meg. ( Pozs.kam.lev.il sor.) 1704. február 9. Rákóczi Ferenc a Miskolc melletti táborból utasítja gömöri, hevesi és külsőszolnoki javainak igazgatóját, Szatmáry Jánost, hogy mivel a szolnoki őrség (Szolnok várát mindjárt a felkelés elején roffí Borbély Balázs vette meg) a várban levő dohos lisztet nem eheti, szállíttasson oda frisset, a várban levő prófontházat zsindelyeztesse be, a szükséges anyagokat pedig Hevesről szállíttassa be Szolnokba. (Szendrey: Miskolc v. tört. III.) 293
