Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.
vele együtt az Illéssy hagyaték. 7 Csak halvány reménysugár maradt arra vonatkozóan, hogy a gyűjtemény túlélte a háborút és most talán ismeretlen helyen lappang. Az általunk közölt regeszták kronológiai sorrendben követik egymást. A forrásoknak csak a leglényegesebb részét közlik, de a regesztaírás szabályai szerint minden fontos adat megtalálható bennük. A leírás után a lelőhely megnevezése következik. Az Országos Levéltárnak a témával foglalkozó munkatársai feloldották az Illéssy által megadott rövidítéseket. Ezeket a forrás után közöljük, természetesen megadva a mai lelőhelyet. A regeszták az 1428-1824-ig terjedő időszakot fogják át. A rövidítéseknél először közöljük az Illéssy által megadott jelzetet, majd az irat jelenlegi megnevezését és az állag vagy fond mai lelőhelyét. A rövidítések sorrendje a Magyar Országos Levéltár alfabetikus rendben elhelyezkedő szekcióit követi. A nagy betű a szekciót, az utána következő arab szám pedig az állag vagy fond szekción belüli sorszámát jelenti. Ennek alapján a Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzékéből visszakereshető a kérdéses fond. Pl. az N.r.a. rövidítésének feloldása. Neoregestrata acta megtalálható az E szekcióban a 148 sorszámnál. A regeszták után Győry több mint 3648 cédulát sorol fel, az általa leírtakon kívül, amelyek Jász-Nagykun-Szolnok megyei településekre vonatkoznak, részletesen megadva az adott községgel kapcsolatos leírások számát. Érdemes megfigyelni, hogy munkája végén említést tesz arról, hogy a cédulagyűjtemény nem tartalmazza a Jászkunságra vonatkozó regesztákat. Elképzelhetetlen, hogy Illéssy ne gyűjtött volna adatokat a Jászsággal, és a Nagykunsággal kapcsolatban. Győry le is írja feltételezését "így fel kell tenni, hogy a Jász-Nagykunságra vonatkozó adatgyűjteménye még valahol ismeretlen lelőhelyen lappang." Ugyanis ha Győry Lajos már 1936-ban nem találkozott a jászkunsági vonatkozású regesztákkal, milyen anyagból dolgozott Soós Adorján évekkel később. Ugyanazt a cédulagyüjteményt látta amit Győry, vagy a Jászkunságra vonatkozó Illéssy hagyaték tényleg "ismeretlen lelőhelyen lappang"? Talán egy kitartó kutatómunka választ adna a kérdésre. Okmányok Szolnok város múltjából (1429-1824) A korán elhunyt kitűnő tudós, a kisújszállási születésű Illéssy János dr. hagyatékában sok olyan Szolnokra és környékére vonatkozó történelmi feljegyzés olvasható, amiket kár volna átengedni az elfelejtetésnek. Ezért itt adjuk idősorrendben, minden lényegesebb változtatás nélkül a talált adatokat, remélve, hogy az erre hivatottak és maga a nagy közönség is érdeklődéssel fogadja eme eleddig ismeretlen históriai feljegyzéseket, amelyekből alighanem a Tiszántúl egészen ismeretlen monográfiája kelt volna életre, ha szorgalmas gyűjtögetőjük kezéből a halál olyan korán ki nem vette volna a tollat. Az itt bemutatott kutatási adatokon kívül ugyanis 1944. oki. 13-14-én egy német páncélos egység ellentámadása következtében kigyulladt a gimnázium egyik épületszárnya. A tűz martalékává lett a tanári és ifjúsági könyvtár, az ide került Illéssy hagyaték valamint iskolai iratok és a régiségtár. Jubileumi évkönyv. 38 p. 287
