Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A föld árának alakulása a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása során / 131. o.

TOLNAY GABOR A FÖLD ÁRÁNAK ALAKULÁSA A NAGYATÁDI-FÉLE FÖLDREFORM VÉGREHAJTÁSA SORAIN* BEVEZETÉS Először egy szakmai tanácskozáson

1 vetődött fel a gondolat, hogy az 1920-as években lezajlott földreform során mekkora összegbe került egy kataszteri hold föld? Ez az összeg milyen mértékben terhelte meg a parasztság különböző rétegeit? Milyen fizetési módozatokat engedélyezett a földművelésügyi és pénzügyi kormányzat a reformföldesek részére? Stb., Stb. Kézenfekvőnek látszott, hogy vállalkozunk ennek kiderítésére, feltárására, hiszen szakirodalmi tevékenységünk legnagyobb része erre a területre esik. Megerősítette szándékunkat egyik előadásunk alkalmával e témával kapcsolatos kérdés.

2 Ez végleg eldöntötte szándékunkat arra nézve, hogy a megváltási ár fizetésének, a megváltási ár kézhez vételének lehetőségeit, módozatait feltárjuk és közreadjuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a téma nem teljesen ismeretlen az agrártörténetírás előtt, hiszen Kerék Mihály

3 1939-ben megjelent munkájában amelynek címe: A magyar földkérdés - elég részletesen kitér erre a kérdésre is. Az x Az OTKA támogatásával készült (1/3. 29/1990. nyt.sz.) A XXII. Országos Honismereti Akadémia, Vác. 1994. július 4-8. Jászok Egyesületébea 1995. április 3-án "Epizódok a Nagyatádi-féle földreform jászsági végrehajtása történetéből" című előadáson dr. Nagy László kolléga hozzászólása. 3 KERÉK Mihály: A magyar földkérdés. Bp. 1939. 198-240.; KERÉK Mihály: Cegléd, 1902. november 22. - Bp. 1990. május 8. - szociográfus, agrártörténész, agrárközgazdász. - A budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett mezőgazdasági oklevelet, majd agrárpolitikából doktorált. 1924-től a Magyar Mezőgazdasági Szövetség, 1930-tól a Faluszövetség, 1933-tól a Magyar Gazdaszövetség alkalmazásában állt. Állami ösztöndíjjal a német,a lengyel és a balti államok agrárviszonyait, birtokpolitikáját tanulmányozta. 1936-tól a Pénzintézeti Központ munkatársa. Az 1930-as években a Magyar Szemle munkatársai közé tartozott, itt jelentek meg tanulmányai a földreform szükségességéről, végrehajtási módozatairól. Irt a Kelet Népében, a Válaszban, a Magyar Statisztikai Szemlében, 1938-1944 között a Belügyminisztériumban Pest vármegye szociális tevékenységét felügyelte. Részt vett a felvidéki földbirtokrendezésben. 1939-től belső munkatársa volt a Magyar Nemzetnek. 1945-ben a Független Kisgazdapárt képviseletében részt vett a földreform kidolgozásában, majd az Országos Földhivatal elnöke lett. 1949-től állástalan, 1954-től nyugdíjazásáig az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségének volt a munkatársa. A fent jelzett műve az agrárirodalom alapművei közétartozik. - Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991). Bp. 1994. 466. 131