Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.

Július 9-én Szelessy jelenti, hogy a kamara parancsára Szolnokon betiltotta a magánosok kocsmáit s most nem is mér italt, más mint a két serfőző és Kribicz városi lovasőr; amazoknak meg van engedve azért, hogy a szerződés szerinti árendát könnyebben és pontosabban fizethessék, Kribicznek pedig azért, mert a csekély fizetésének a pótléka s különben elődei is jogosítva voltak rá, igaz ugyan, hogy csak sört mérni. Augusztus 4-én Zennegg döntés végett előterjeszti a szolnoki kincstári javak bérletére vonatkozó két ajánlatot, Steffanicz Máté szolnoki élelmezési tiszt és Szelessy Imre provizor ajánlatait; az előbbi 2500 forintot ígér, de mindenféle reparáció a kincstár feladata volna, - emez 2000 forintot és magára vállalja a híd és a malom javításait, tehát a maga részéről az utóbbit ajánlja. Október 28-án jelenti, hogy királyfalvi Róth Ádám Inokáért az egyezségszerü 900 forintot, a Földváry család pedig az 1500 forintot Czibakháza, Sárszög, Gyügér, Istvánháza és Jenő jószágokért lefizették; továbbá, hogy Szelessy kamarai provizor 24én meghalt. Ideiglenesen a saját fiát küldte Zennegg Szolnokra a kincstári jövedelmek kezelésére. November 1-én a provizor és a vámhivatal a híd kijavításához 200 fenyőgerendát, 16 tölgyfát pallóknak, ezeknek megkötésére szintén tölgyfa anyagot, 12 rőf hosszú jó vastag kötelet és 40 kisebb kötelet kér a csigákhoz, valamint 150 frt készpénzt az ács és a munkások fizetésére. November 5-én jelenti Zennegg, hogy Szelessy özvegye, Vöröss Ilona kéri, hogy férje fizetésének esedékes negyedévi részét fizessék ki neki. Ehhez a kamarai rendeletek és a szokás értelmében joga van. Szelessy fizetése volt: évenként 175 frt, útiátalány 16, irodaszer 4, a lovasőrnek 100, a hídőrnek 46, összesen 343 frt. Szelessy fia meg az iránt kereste meg a kamarát, hogy ő megegyezett atyjával a szolnoki vám árendája iránt és állja az atyjával történt szerződést. A kamara tudakozására, hogy a Szelessy fia nemes, vagyonos-e és adhat-e kellő biztosítékot, Zennegg azt feleli, hogy a fiú mostoha fia Szélessynek, felesége első urától való és Kopácsi Sebestyénnek hívják, most Szolnokon a nemzeti katonáknál zászlótartó. A családnak állítólag Nyitra és Pozsony megyékben vannak ősi birtokai, de azok felett per folyt s így nem lát kellő garanciát benne. November 8-án jelenti, hogy fia, Zennegg Ferenc Antal, a hagyaték leltározása, a hivatali pénzek és íratok átvétele és a hivatal ideiglenes vezetése végett Szolnokban megjelenvén, a talált 209 frt 16 krajcár hivatalos pénzt beszolgáltatta a budai kamara pénztárába. (Pozs. kam. lev. II sor.) 1728 február havában Zenneg Szolnokra ment, hogy Kopácsival és az anyjával megkösse a szerződésedé az asszony több kifogást emelt a férje szerződése ellen és csak 1400 frt árendát ajánlott meg. így a dolog függőben maradt és Zennegg adminisztrátornak április 20-án bekövetkezett halála után a kamarai igazgatásban új rendszer lépett életbe. Mikor Zennegg utolsó útja alkalmával a szolnoki serházakat össze akarta írni, a serfőzők tiltakoztak, hogy csak a telkük kincstári,de a rajta levő építményeket sajátjukból csinálták és azt is kérték, hogy a súlyos 300 fit bér helyett inkább minden hordó után taksáljon a kamara, mert a bor olcsó és kevés ser fogy. (Pozs. kam lev. II sor.) 313