Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Örsi Julanna: A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban / 87. o.

3

szor Szabó János nevű mostoha Fiának, minden Ingó és ingatlan Jószágát, meg vett Földeit, Házát, és kertyét, s valami csak a Gazdasághoz tartozik sőt fennmaradandó adossáit is végre pedig meghalálozván köteleztetik megnevezett maradéki eltakaríttatni."

46 A XVIII. század végére a végrendeletek megszaporodnak. A végrendeletírás sémája is megváltozik. Mivel a legfőbb tulajdon a föld lesz, első pontban erről történik intézkedés. Az ingatlant (földet, házat) a fiú gyermekek kapják. A leányoknak kiházasítás után nincs joguk további örökrészre. Kivételt képez a szőlőföld, amelynek árából kapnak fiútestvéreiktől. Ezek a végrendeletek - véleményünk szerint - már nem a kivételt tartalmazzák, hanem a kialakult szokásjog szellemében íródtak. A fiúörökösök kedvezményezett helyzete jól látható például egy 1791-ben Karcagon tett testamentumból: "Öreg Farkas István személlyé szerént élőnkbe jővén testamentum tételre, ekképpen adja ki el-tökéllett szándékát: Úgymint: 1-° Házát, Portáját, Szántó és Kaszálló földeit Farkas Sámuel nevű Fijának, mint a kivel lakik és öregségébe gondját viseli örökössen által vallja 2-° Minthogy a Leányaimat u.m. Farkas Sárát, Máriát, Katalint, Susánnát, tisztességessen tehettségemhez képpest ki házasítottam, nékik sem Házból s" portából sem földből részt adni nem kívánok, hanem a szőllőből Sámuel fíjam halálom után személly szerént elégítse ki őket 10 Vonás forintokkal, a négynek 40 forintot adjon. 3-° Házbeli eszközeimet, s lábas jószágomat, ha marad, úgy Gazdasághoz tartozó eszközeimet Sámuel fiamnak hagyom."

47 A fiúk között is tehetnek azonban különbséget. 1770-ben például Kunmadarason öreg Ujj János következőképpen rendelkezett: Az öregebbik fiának Péternek húsz Rft árú földet hagy. A másik fiának mivel midőn az Attyától elköltözött mindene több volt mint az atyának sem ingóságot sem ingatlant nem hagy. A harmadik fia Mihály után - mivel meghalt - unokájának a háznak, portának, Szőlőnek és 87 ft áru földnek a felit. A többit István kapja. Az állatokat is megosztja István és az unoka között.

48 Az árván maradt unokákra mindig kitérnek a végrendelkezők. Rendszerint ingó és ingatlan vagyont is kapnak a nagy szüleiktől. A feleség az ingóságból legtöbbször tehenet kap. A földet vagy annak egy részének használatát csak míg életben van, vagy újból férjhez nem megy, kapja meg. Az özvegyasszonyra vonatkozó szabályok azonban a Statútum külön fejezetében szerepelnek. Általában a testamentum utolsó pontjába került az egyháznak hagyott pénz, állat vagy föld. A Jászkun Statútumok kihirdetésével nem változtak meg a végrendelkezések szabályai. Minden kétséget kizáróan a lányok sem előtte, sem utána ingatlant nem kaptak. Ezt bizonyítják a testvérek között végbement osztozkodások is. 1775-ben van például SZML Tk. Közig. ir. A Capsa 1. Fasc. 1747. máj. 30. SZML Karcag Tv. jkv. 1791. 98. SZML Km. 150. MI. csomó végrendelet 1753-1776.1-2. 08