Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Örsi Julanna: A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban / 87. o.
A Statútumról és helyhatósági jogról először Werböczynél olvashatunk. 3 Háromszék már 1650-ben 20 pontos Statútumot hoz létre, majd ezt több falutörvény követi a XVIII. században. 4 Hivatkozhatunk a szabad királyi városokra is, de egyéb településekre is, amelyek szintén számtalan Statútumot hoztak létre. 5 A bevett joggyakorlat szerint működtek tehát a Jászkun Kerületek, amikor szabályrendeleteket alkottak. A redempció előtti időből leginkább egy-egy település által meghatározott szabályról van tudomásuk. így a kunmadarasi tanács jegyzőkönyvébe 1836-ban került be öt pont, amely elsősorban az adózás kivetéséhez szükséges szabályokat tartalmazza. Különbséget tesz a helybeliek és vidékiek között, szól a csőszökről, ármásokról, tizedesekről. 6 A kiskunlacháziak 1737-ben az igazgatási és együttélési normákat megszegők büntetéséről fogadtak el Statútumot. 7 Kiss József szerint egy-egy ítélet meghozatalánál kerületi statútumokra hivatkoznak például 1731-ben Túrkevén, 1736ban Jászjákóhalmán, vagy 1737-ben Karcagon. 8 E szabályrendeletek minden bizonnyal akár a helységbeli törvényszéken, akár a Kerületi Kapitányi Széken kerültek alkalmazásra, a mindennapi életben általánosan elfogadott erkölcsi normák megfogalmazását jelentették. Ez pedig nem más, mint az évszázadok alatt kialakult szokásjog, amelyre - mint később is utalunk rá - Werbőczy István törvénykönyvében tételesen is rábukkanhatunk. 9 Egybeszerkesztett Statútumgyűjteményt a XVIII. század első feléből nem találtunk. Az egységes szabályozásnak minden bizonnyal megnőtt a jelentősége a redempció gyakorlati kivitelezése során. Mivel a redempció során a lakosok különböző jogokat szereztek, valamint állandósultak az ingatlan tulajdonok is, így érthető, hogy az egységes szabályozás igénye mind alulról, mind felülről egyaránt indulhatott. Kelé József a Jászkunság megváltásáról a századfordulón megjelent részletes munkájában pontosan megjelöli a Jászkun Statútumok létrehozásának módját és idejét. 10 Közgyűlési határozatból idéz, miszerint a Statútumokat a kerületekben állították össze és 1768-ban ratifikálásra küldték fel a nádornak. A nádor 1799. január 8-án küldte le kihirdetésre, melyet február 13-án összehasonlítás végett a közgyűlés kiadott. Április 18-án elfogadták és kihirdették a jászkun törvényeket a közgyűlésben. A levelezéseket tanulmányozva arra a következtetésre jutottunk, hogy a törvényalkotás 3 WERBŐCZY István: Tripartitum.Bp. 1990. 40-41.; lásd még: MÁRKUS Dezső: A hatályos magyar törvények gyűjteménye. Magyar Törvénytár 1. /l 000-1837/ Bp. 1912. 47. 4 IMREH István - PATAKI József: Kánonszéki krónika/1650-1750/ Bp. 1992. 251. NOVAK László: Nagykőrös törtenete és néprajza a XDÍ. század közepéig. I-H. köt. Nagykőrös, 1994. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár /Továbbiakban: SZML/ Kunmadaras Tanácsi végzések jegyzőkönyve /Továbbiakban: Km Tv. jkv./1736. 344. 7 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerületek önkormányzata 1745-1867. (Kandidátusi értekezés) 1993. 14. 8 KISS József: A pesti invalidus ház jászkunsági földesurasága /173 l-l 745/ Bp. 1992. 193. 9 WERBŐCZY 1.1990. 10 KELÉ J. 1903.366-367. 90
