Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Adatok a szolnoki református egyházközség megalakulásáról 1704-1717 / 33. o.

A református egyházközség megalakulásának színhelye a szolnoki vár volt, s így az egyház további sorsa szorosan kapcsolódott a várat érintő hadi eseményekhez. A szolnoki vár korabeli állapotáról egy 1703-as leírásból tájékozódhatunk. A várparancsnok ugyanis a kuruc támadás hírére sürgette a vár megerősítését, melynek felülvizsgálatát Dumont császári hadmérnök-tiszt végezte el, és elrendelte a szükséges javítások elvégzését.

6 Egy 6 nappal az ostrom előtt készült jelentésben a következőket olvashatjuk: "A vár kicsi és meg van erősítve három, földből készült, szabálytalan alakú bástyával, és a Tisza felé két oldalozó művel van ellátva, amelyen még többé kevésbé állnak a régi palliszádák: van két kapuja; és egy szállás három ferences atya és egy laikus részére, mellette a templom. De van még ebben a helységben egy lakóépület a parancsnokhelyettes és a kapitány részére, akik a budai főparancsnokságtól függenek ..., a kaszárnya meglehetősen romos állapotban található, van még egy katonai gyakorlótér is, ahol 3-tól 5 századnyi katona elhelyezhető."

7 A leírás azt is tartalmazza, hogy a Tisza és a Zagyva magas vízállása esetén a vár jól védhető, jelenleg azonban a töltés romos állapotú.

8 Ez a körülmény megkönnyítette a kuruc csapatok helyzetét a vár ostrománál. 1703 nyarán Rákóczi serege a Tiszántúl nagy részét elfoglalta. A kuruc seregek 1703. szeptember 10-én érkeztek a szolnoki vár alá, és mintegy 2000 fős seregükkel körülzárták a várat, amit a Zagyva alacsony vízszintje miatt könnyen megközelíthettek. A helyi lakosok segítségével hamar megtalálták a legalkalmasabb átkelési helyeket és 11 napi ostrom után, szeptember 21-én Deák Ferenc, Szűcs János és Borbély Balázs ezredei gazdag zsákmánnyal elfoglalták a várat.

9 A nagy fontosságú hadművelettel megszerezték a tiszai átkelőhely kulcsát, s ezáltal szabaddá vált az út a kuruc seregek számára a Duna-Tisza közére. Rákóczi emlékirataiban így ír erről: "Amint elhagytam a szatmári tábort és még mielőtt a Tiszához érkeztem egy futár jelentette, hogy Deák Ferenc ezredes a Hernád és Sajó partjain fekvő és örökös jogon birtokomhoz tartozó hajdúvárosok lakóinak segítségével rohammal elfoglalta a német helyőrségü Szolnokot, és megverte a rácok Kiba nevű híres kapitányát, aki háromezer emberrel jött Szolnok felmentésére. Ezzel a hadművelettel fölmentette a Duna és Tisza közti vidéket az említett rácok beütéseinek félelmétől."

10 Rákóczi az elfoglalt Szolnokot generalátus székhelyévé tette. 700 hajdút rendelt a vár védelmére, és intézkedéseket tett annak megerősítésére. A következő évben francia 6 KAPOSVÁRI Gy. 1971.25. 7 KAPOSVÁRI Gy. 1982-83. 168. A szerző fordítása a német nyelvű eredetiből. 8 KAPOSVÁRI Gy. 1982-83. 168. Uo.; BENEDEK Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczi-szabadságharc után 1709-1730. (Doktori disszertáció) Bp. 1974. 4. 10 KÖPECZI Béla (szerk): H. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai. Bp. 1978. 317. 37