Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Oroszi Sándor: Az első nagykunsági vadásztársulatok / 325. o.

vadászati joga kötelezően, legalább hat évi időtartalomra bérbe adandó. l A legalább 50 kh-dal /28,8 ha/ rendelkező gazdák viszont összeállhattak, s a minimum 200 kh-as területen közösen gyakorolhatták - mindenféle külön társulási szabály nélkül - a vadászati jogot, de azt nem adhatták bérbe.

2 A tulajdonnal való rendelkezést tehát a törvénnyel tovább szigorították. Nemcsak területi korlátokat írtak elő, hanem a bérbeadás kényszerét, sőt a bérlet legkisebb időtartamát is. Ez utóbbit a vadászati vadgazdálkodási szempontok követelték meg. Hiszen a vadászati jog bérlője hosszútávú /inkább: hosszabb távú/ gazdálkodást - állományóvást stb. - szabályozást stb. - csak többéves bérlet tudatában vállalhat.

3 A birtokközösségekre, illetve a 200 kh-nál kisebb birtokosokra előírt bérbeadási kötelezettség a vadászati társulatok alapításának nagy ösztönzést adott. A tulajdonosok által addig nem, vagy alig hasznosított területek ugyanis meghirdetendő, árverésre bocsátandó vadászterületekké váltak. Igaz, nem minden vadászati jog talált az első években vevőre, de a bérlet összegét a vadász- és fegyverjeggyel rendelkezők közösen könnyebben előteremtették, mint külön-külön. A társulásnak viszont megvoltak a szabályai, amely szabályok minden hazai egyesületre vonatkoztak. Bár Magyarországon a dualizmus korában külön egyesületi törvényt nem alkottak, de a belügyminiszter bizonyos eljárási rendet meghatározott

4 Abból kiindulva, hogy az országban alkotmányos rend van, az egyesületek szabadon alakulhattak, az állampolgárok ezen jogát semmiféle előírás nem korlátozta. Mégis az alakításhoz elvégzendő teendőkről 1873-ban és 1875-ben előbb SZAPÁRY Gyula, majd TISZA Kálmán a törvényhatóságokhoz belügyminiszteri körrendeletet intézett. Kérték, hogy a vármegyei elöljáróságok az alakuló egyesületeket a belügyminiszternek jelentsék be, s az alapszabályukat a kormányhoz terjesszék fel. Ettől a bejelentéstől, illetve az alapszabály jóváhagyásától függetlenül az egyesületek az /minisztériumi válasz hiányában is/ alakuló ülés utáni 40. napon működésüket elkezdhették. Ezen szempontok alapján alakulhattak meg a vadásztársulatok is. A Nagykunság korábbi, XVIII. századi és XIX. század elejére-közepére vonatkozó vadászati adatokat SZILÁGYI Miklós foglalta össze.

5 Többek között megállapította, hogy a vadászati jog bérbeadása már a XVIII. században általános volt. A településeket irányító tanács igyekezett a vadászati jogból a közösség számra Lásd erről részletesen: DOLENECZ József: A vadászati jog, különös tekintettel a községi vadászterületi bérletekre. Bp. 1906. A törvény ezen rendelkezésének értelmezésére lásd: EGER VARY Gyula: Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek, határozatok és döntvények gyűjteménye. Bp. 1891. 10-11. A kornak vadászati viszonyaira lásd: NAGY DOMOKOS Imre: A magyar vadászat a polgári korban. In: Vadászat Magyarországon. Bp. 1980. 32-127. Lásd: VTTA Emil: Egyesületi jog. Útmutatás az egyesületi ügyekben való eljárásra, gyakorlati példákkal. Bp. 1906. SZILÁGYI Miklós: Paraszti vadászat a Nagykunságban. Jászkunság, 1982. 4. szám. 33-37. 326