Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.

bizonyos évi összeget vagy pedig tartozzanak a hídhoz szükséges fákat az erdőkről ingyen szállítani s a híd javításában, a jég elleni védekezésben résztvenni. (Pozs. kam. lev. II sor.) 1726. február 27. Zennegg jelenti, hogy Szélessy az ottani hídnak a jégzajlás ellen való megvédésére 160 csáklyát és 3 mázsa vasat kér bizonyos védőeszközök készítésére. Miután pedig a jég megindulása minden nap várható és félő, hogy a roppant vastagságú jég elviszi a hidat, felhatalmazta Szélessyt, hogy a kamara utalványának a megérkezéséig is a budai kamarai inspektor a 470 forintot anticipálja és a jégtörő szerszámokat szerezze be. (Pozs. kam. lev. II sor.) 1726. március 28. Zennegg jelenti, hogy a szolnoki fiskális javak árendaszerződése Szent György napkor lejárván, az ez iránt megkérdezett Szélessy nem talált és nem tud azon a vidéken alkalmas embert, viszont Consbruch se ajánlható tovább, mert az árendából a három év alatt még semmit se fizetett, azonkívül a szegény szolnokiakat a rájuk rótt taksán kívül még napszámokkal, fuvarozással terhelte, jövő-menő tisztjeit, szolgáit velők élelmeztette, fuvaroztatta, podgyászaikat, eladó vagy vett portékáit pl. borokat szállíttatta úgy, hogy a szolnokiak a rendesen felül még 307 forintot s annyit érő munkát fordítottak rá. Március 30-án Szélessy - újból a szolnoki provizor - jelenti, hogy a hídnak a jég ellen való védelmezésével három hét óta éjjel-nappal annyi fáradtságot és aggodalmat állott ki, hogy ha nem őfelsége szolgálatát tekintette volna, ezer forintért se tette volna. Emberemlékezet óta nem volt olyan vastag jég a Tiszán, hozzá még a folyó hirtelen meg is dagadt. A védekezésben magára volt hagyatva embereivel, a katonaság tétlenül nézte, a lakosság a bíró parancsára sem engedelmeskedett, pedig nem fizet vámot. Javasolja, hogy fizessenek a szolnokiak is és csak kb. 15 tehetős embert mentsenek fel alula, akik veszedelem idején a hídról is tartozzanak gondoskodni . (Pozs. kam. lev. II sor.) 1727. szeptember. A kamara véleményezés végett a helytartótanácshoz átteszi Szolnok város kérvényét a vásárjog engedélyezése iránt. (Olt. Conc. exp. canc. 67. sz.) 7727. Vizsgálat a váci püspök részére Rékas, Szolnok és Szentivány határai iránt. (Olt. Tábl. oszt. inquis. per jur. tab. reg. peractae fasc. 17:3280. és 3281.) 7727. február 18. Zennegg már többször tett panaszt, hogy a szolnoki hídon átkelő nemesek nem akarnak vámot fizetni, jóllehet a magánosok átkelőin a vámot vonakodás nélkül megadják. Ennek következtében a drága híd nem hozza meg azt a remélt hasznot, amire építésekor számítottak, ellenkezőleg, a vásárról vásárra járó nemesek marháikkal, szekereikkel jelentékenyen rongálják a hidat, sőt Szélessy provizort mindenképpen bosszantják, most is Heves vármegye egy aszódi nemes panaszára, amiért cselédjein megvette a vámot, a jövő hónapban törvényszéke elé idéztette. 7727. május 26. Zenneg javasolja a kamarának, hogy amit régebben szokásban volt, a szolnoki hídnál állandóan alkalmazni kellene egy ácsmestert, aki a híd állapotát folytonosan figyelemmel kisérné s a szükséges javításokat nagyobb költség nélkül eszközölhetné. Meg lehetne inkább szüntetni annak az őrnek az állását, aki nem csinál semmi mást, mint arra ügyel, hogy fizetetlenül senki se menjen át a hídon. Azután meg kellene hagyni a sóhivatalnak, hogy a javításokhoz szükséges faanyagot a provizor nyugtáira szolgáltassa ki. 312