Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.

1694. szeptember 22. Az udvari kamara Bertóthy István szolnoki kapitánynak fizetése hátraléka fejében 6000 forint értékben az abaujmegyei Lengyelfalvát adományozza. (Olt. Ben. resol. ad cam. poson. 26.) 1699. augusztus 4. A szolnoki nemes , nemtelen és rác lakosok vagyoni összeírása: nemtelen személyek 653, saját ökreik 437, lovaik 177, teheneik 497, 2 éves borjak 170, egyéves borjak 310, 2 éves csikók 7, egyéves csikók 11, igavonó ökrök 15, tehenek 6, lovak 6, juhok és kecskék 117, bárányok 64, nagy disznók 713, malacok 289, búza és vegyes 3889 kila, bab 5 és fél kila, méhkas 23, árpa, zab 6634 kila, köles 3216 kila. Mindezek 2523 és 1/2 dikát tesznek ki, ami egyenként 2 forint 20 dénárral számítva, kitesz 5551 forint és 70 dénárt. (Heves vm. jkv. 426. lap.) 1699. szeptember 31. Heylmayr Felix Ferdinánd szolnoki harmincados jelenti a budai kamara adminisztrátorának, hogy a szolnoki parancsnok személyesen fogja előadni az itteni helyőrség nyomorúságos állapotát. Hogy a harmincad jövedelme szaporodjék, ajánlaná a Zagyvahíd kijavítását. (Olt. budai kam. admin, iratai II oszt.) Ugyanő ugyanoda jelenti december 16-án, hogy a várparancsnok már nagyon sürgeti a laktanya elkészítését. Ő már jó részét rendbe hozta, parancsolja azonban meg a kamara Heves vármegyének, hogy nádat vágasson és a szükséges közmunkát rendelje ki. (Ugyanott.) A századvégén összeírt birtokok adatai közt látjuk, hogy az igariak a török időkben a szolnoki ispahának, akinek marhája volt, másfél forintot fizettek, másként 16 polturát, közösen pedig 4 meszely zsírt és hetenként 4 "graszmaidert"/?/. A szentimreiek a szolnoki ispahának 3 forint füstpénzt és együtt évenként 12 forintot adtak a tizedért és 4 meszely zsírt. A dersiek Haszai ispahának Szolnokba minden ház után 1 forintot, 1 meszely zsírt fizettek. A roffiak a török császár szolnoki emingjének [szpáhinak][eminjének] minden ház után 1 forintot s mindenből tizedet adtak. A gyandaiak Musztafa Olaj bégnek minden ekésgazda után 1 forintot, az egész falu 1 pint zsírt, a vetésből pedig tizedet szolgáltattak. A bőiek Alizai szolnoki töröknek minden ekésgazda után 1 forintot, az ekétlenek 50 dénárt, az egész falu 1 pint zsírt és tizedet fizetett. A taksonyiak Buskó Boros szolnoki töröknek tized fejében 15 tallérral adóztak, a buraiak pedig Huzin Sai szolnoki agának az egész falu részéről szolgáltattak tizedet, vaj és széna helyett 20 rajnai tallért. Mindezek a falvak a török idők után a szolnoki prefektusnak adóztak terménnyel és pénzzel. (Olt. Urb. et conscr. fasc. 9:30.) 1700. A szolnoki kerületben Szolnok a Bertóthy család birtoka. (Olt. urb. et conscr. fasc. 55:48.) 1700. március 30. Heylmayr szolnoki harmincados jelenti, hogy azon a vidéken a búza vékája 16 polturán, az árpa 11, a zab 10, a köleskása 9 polturájával kél. Panaszt emel a parancsnok ellen, aki Nigrelli generális parancsára hivatkozva, sok terményt szállíttat át a szolnoki harmincadon minden fizetés nélkül, azt állítván, hogy az a termény a Szolnokról és környékéről Aradra költözött rácoké, holott itt mindenki tudja, hogy azokat eladás céljából vásárolták és halmozták fel Szolnokon, hogy innen a török határon, a Temesben lakó rácokhoz szállítsák azzal a céllal, hogy Törökországban eladhassák. (Olt. budai kam. admin, iratai II oszt.). Május 16-án újból jelenti Heylmayr, hogy egy Mayer nevű kikeresztelkedett zsidó egy magyar sebésszel /Feldscher/ szövetkezve, Guttenstein ezredes parancsnoktól engedélyt nyert mészárszék felállítására. Kéri tiltassék meg, mert ez kárára van a császári mészárszéknek. (Olt. 292