Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Cseh Géza: A Jászság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban / 213. o.

NÉGYSZÁLLÁS /NÉGY SZÁLLÁS/ puszta Ennek a Négyszállás /Négy Szállás/ pusztának jó szántóföldje, legelői és rétjei vannak, de nincs erdeje. Egy órányi a hossza, félórányi a szélessége. Mint előbb jelentettük, a jászberényiek használják. BOLDOGHAZA /BOLDOGHÁZA/ puszta összeírása Ez a puszta a berényi kerületben fekszik, Alsószentgyörggyel /Also St. Györg/, Ujszásszal /Ujszasz/, Mizsével /Megér/ és Berennyel /Birin/ határos, északnak tartva egy órányi a hosszúsága és félórányi a szélessége. Jó szántóföldjei és rétjei vannak, mindig az alkapitányhoz tartozott, aki jelenleg tekintetes Sőtér Ferenc úr, Pest megye alispánja,akitől a pusztát a berényiek bérlik, és neki évente 20 rajnai tallért fizetnek. Itt kint tartják egyéb állataikat mind nyáron, mind télen. JÁSZÁROKSZÁLLÁS /JÁSZ-AROK SZÁLLÁS/ falu összeírása Ez a helység a Jászságban, a Berényi kerületben, attól /Jászberénytől/ és Hatvantól /Hatvvan/ 2-2 mérföldnyire fekszik, keletre egy negyedórányira Visznek, majd Őrs /Eörs/ innen számítva egy félóra járásra található. Határában egy árok és egy kevés legelő pereskedés tárgya. A dél felé lévő Dósa /Dósa/, egy órányira fekvő helység a Jászságban, ehhez közel Négyszállás /Négy Szállás/ és Ágó /Agho/ található. Kelet felé az egy órányi távolságban fekvő Csánnyal /Csán/ határos, ebben a körben húzódik a határ Vámosgyörkkel /Vámos György/, Adáccsal /Adacs/ és a fenti Visznekkel. Északra húzódik az adácsi /Adacs/ határ egy félórányi távolságra. Eszerint ennek a helységnek, Árokszállásnak /Árok Szállás/ három órányi a kerülete. Itteni gazdák /száma/ 107 Letelepedett inquilinusok 18 A gazdák emellett Ágó /Agho/ pusztát használják. Valamennyi lakos katolikus, egy jó templomuk van és saját plébánosuk. Jó szántóföldje van, melyet nem kell trágyázni. Délre egy kis patak folyik, amelyet Gyöngyösnek /Gyöngyös/ neveznek, ezen egy 2 köves rossz malom is épült, és bevallásuk szerint silánysága miatt 150 kila vámnál is kevesebbet jövedelmez. A herényiekhez hasonlóan szintén szabadoknak tartják magukat, az előbb említett közös kiváltságlevélre hivatkoznak, amelyet azonban nem tudnak felmutatni. 1577-ben az egri királyi provizorátusnak, jóllehet akkor kevés lakos, nem több, mint 20 egész telkes gazda és 53 zsellér volt: 219