Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 13. századi történetéből (1251-1299) / 181. o.

Hozzátették még a felek, hogyha a Tisza felosztásában valami per keletkezne, a Tomaj nemzetséget a Szalók nemzetség semmiben nem tartozna kisegíteni, továbbá a Domonkos által eszközölt idézést érvénytelenítették. 8 Hozzátették a felek, hogyha a felek valamelyike a korábban említett egyezségtől visszalépne, tíz márkát tegyen le fájdalomdíjként és ahogy mondtuk mindezeket, minden tekintetben - a béke megszilárdulása érdekében - a káptalanunk kiváltságlevelében kötelesek megerősíttetni; Kiadatott Székesfehérvárott [Albe], 9 áldozó csütörtök nyolcadán [május 29­én], [.. -r 10 Az oklevél nem eredeti, hanem az egri káptalan 1270. május 29. utáni - de még az 1270-dik évi átírásának 1284-dik évi, másodszori átírása. Ezért - mint az ilyenek - tartalmaz kisebb nyelvtani elírásokat. A szövege végig latin, teljes terjedelmű és jól olvasható, bár látható a papíron egy igen enyhe hajtogatás menti kitörés. Nyomtatásban, latinul már többen kiadtak, Fejér György pl. 1841-ben, Ipolyi Arnold - Nagy Imre ­Véghely Dezső pedig 1876-ban. 12 OL DF 251.667 Két dolog feltűnő az oklevélben. Az egyik a törvényességre való törekvés, legalábbis formálisan. A másik az ilyen ügyekben megkívánt jogi garanciák sokoldalú ismerete és alkalmazása. 7. Az egri káptalan bizonyságlevele az 1270. május 29-én keltezett oklevél tartalmának megerősítéséről, valamint a Bére /Bura ?/ és Tíszaabád közötti határvonal kijelöléséről 1270. [július l.] 1 Az egri káptalan üdvöt [kíván] a mindenek üdvözítőjében a jelenlegi [levelet] úgy a jelenben, mint a jövőben megtekintő összes keresztény hívőnek; o Domonkos bizonyosan egri kanonok volt. Szokatlannak tűnhet, hogy az egri püspök bizonyságlcvele Székesfehérvárott kelt. Viszont ismert dolog, hogy 1527-ig /?/ a királyi tanács gyakran itt ült össze, itt tartották az évente kötelező törvénynapokat is. 9 1/4 oklevélsor maradt ki, az egri káptalan 1284-ben keh oklevelének a zárórésze. 11 FEJÉR György: Codex Diplomatics Hungáriáé, Pest, 1841. VH/5. köt. 367-368. 12 IPOLYI Arnold - NAGY Imre - VÉGHELY Dezső: Hazai okmánytár, Bp. 1876. VI. köt. 171-172. A pontos időpontot az 1270. május 29-én kelt oklevélből - közvetett úton - tudtuk megállapítani /Lásd: 6. sz. oklevelet/. Az 1284-ben megújított oklevél engedélyezésének bevezető sorait hagytuk ki, 5 oklevélsor terjedelemben /ezt lásd: a 10. sz. oklevélben/. 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom