Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 13. századi történetéből (1251-1299) / 181. o.

kancelláriája sem az eredetit látta, hanem az egri káptalan által átírt példányt, amely 1251. június 13-án kelt. Nyomtatásban - az általunk közölt teljes szöveggel - 1923-ban már megjelent, Szentpétery Imre jóvoltából. OL DL 43.626 A terület ma ismert legrégibb oklevele, amelynek csupán két értékét szeretnénk kiemelni. Az egyik szerint élet-eleven módon bizonyítja, hogy a tatárjárás után tíz évvel már ismét lakott a terület.

10 A másik fontos információ, hogy a korabeli 1levesújvár vármegyében még a királyi vármegyei struktúra létezett 1251-ben}^ 2. A tiszaabádi rév birtoklási rendjéről való megegyezés 1251. augusztus 1. "Mi az egri káptalan adjuk emlékezetül, hogy előttünk megjelenve egyrészről Pelbárt [Privartus] fiai János, Pelbárt és Hector [Ector],

1 másrészről Csák [Chak] fiai Dénes és Tiba előttünk egyhangúlag tanúsították, hogy jóllehet az abádi rév ügyében [super portu Abad] egymás között pert indítottak, de végül is becsületes férfiak közbejöttével

2 olyan egyezség született, hogy a mondott rév teljes vámja a minap múlt Szent Jakab ünnepétől [július 25-től] egészen Szent Jakab ünnepének a harmadik évfordulójáig

3 a fent mondott Csák fiainak Tibának és Dénesnek, valamint a néhai Dénes nádor fiainak Jónásnak [June] és Samudnak [Samud]

4 jusson, azért mert a fent mondott [Pelbárt fia] János és testvérei [Pelbárt és Hector] a mondott rév vámját a tatárjárástól a jelenlegi időpontig élvezték;

5 Szent Jakab ünnepe harmadik évfordulója elteltével pedig a fent mondott [Pelbárt fia] János és testvérei [Pelbárt és Hector], valamint örököseik a mondott rév egyharmad részét, az említett [Csák fiai] Tiba és Dénes, valamint a néhai Dénes nádor fiai Jónás és Samud valamint az örököseik pedig a fennmaradt kétharmad részt örökösen fogják birtokolni; Mégpedig úgy, hogy ha a mondott Szent Jakab ünnepe harmadik évfordulója előtt a mondott rév tekintetében a fent mondott [Csák fiai] Tiba és Dénes, valamint a SZENTPÉTERY Imre (szerk): Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. köt. 293. 1001-1270. Bp. 1923. ' Ugyanezt nem tudtuk bizonyítani a volt Külső-Szolnok vármegye középtiszai részén, a korábbi közléseinkben. A nemesi vármegye struktúrája még a század végén sem tűnik elő. Tomaj nemzetségbeliek, /lásd 1. sz. oklevelet/. A fogott /fogadott/ bíráskodás intézménye az Árpádok korában széles körben alkalmazott és elfogadott volt. Vagyis 1254. július 25-ig. Szintén Tomaj -nemzetségbeliek. Vagyis a tatárjárás után azonnal működött a tiszaabádi rév. 187