Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: Betegségmegelőző egészségvédelmi és gyógyító tevékenység Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1920-1944) / 151. o.

Az emésztőszervi és egyéb betegségek nem a döntő halálokok. A megbetegedések száma alacsonyabb, gyógyításuk hatékonyabb volt. Összegzés Az 1920-1944. közötti időszak a közegészségügy nagy fejlődésének időszaka. Az ország egészségügyi fejlesztésének részeként Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közegészségügye is a lehetőségek által meghatározottan rendkívülien előrelépett. A szervezeti változásoknak köszönhetően a szervezett, folyamatos egészségügyi, orvosi ellátás - ha nem is a szükséges mértékben - az egész vármegyére kiterjedt. Kialakult az orvosellátottságnak - ha hiányokkal is az a foka, amely betegség esetén a vármegye valamennyi lakosának lehetővé tette orvos elérését. Létrejött a közegészségügynek vertikálisan egymásra épülő, horizontálisan egymással érintkező szerkezete. A modern társadalombiztosítás kiépítése megkezdődött. A magasabb szintű és modernebb közegészségügyi szervezetnek megfelelő intézményhálózat kialakult. Nagyobb, korszerű gyógyintézmény mindössze kettő létesült. Egynek nagyarányú bővítését, fejlesztését megkezdték, folyamatosan végezték. Az előrelépés szerény volt. Nagyobb gyógy intézmény ékben, kórházakban nagy hiány maradt. Ez azon a lényeges fejlődésen nem változtatott, hogy a vármegye valamennyi településén különböző fejlettségi szintű egészségügyi ellátást végző, segítő intézményt létrehoztak és különböző nagyságú, felszereltségű, gyógyítási feladatú vármegyét behálózó egészségházak rendszere kialakult, intézményei létrejöttek. Nagymértékben javult a lakosságot egészséges ivóvízzel ellátó fúrt kutak kiépítése. Sok tucatot hoztak létre. A fertőző és krónikus betegekkel való egészségügyi törődés, gondozás rendszeressé vált. A betegségmegelőzés, egészség-, anya- és csecsemővédelem a közegészségügyi tevékenység központjába került. Működésének intézményi feltételeit, személyi ellátottságát megteremtették. A rendszeres egészségügyi gondozás rendszerét kialakították, működtették. A védőoltások újakkal gazdagodtak. Addig rettegett járványos betegségek megszűntek, mások visszaszorultak. A fertőző betegségek fertőzési kiterjedését, szélesedését sikerült csökkenteni. A csecsemőhalandóság nagymértékben visszaesett. A halálozás egyéb betegségekben - különböző mértékben csökkenő tendenciájú lett. Ez még a tüdőgümőkórra is vonatkozik. Mindezek nagy anyagi befektetéseket és pénzügyi támogatást igényeltek. Az ilyen irányú igények számottevő részét kielégítették. A közegészségügyi gyógyító, intézeti, széleskörű intézményi, személyi, ellátottsági fejlesztése ezzel vált lehetővé. Az 1920-1944. közötti években Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közegészségügyi munkájának feltételeiben, tevékenységében - korlátai ellenére alapvető, döntő mennyiségi és minőségi változás történt. A változások a vármegye közegészségügyi arculatát a betegek javára sok vonatkozásban és területen számottevően átalakították, javították. A fejlődést illető általánosan pozitív kép mellett néhány súlyos, megoldatlan probléma maradt. Magasabb szinten ugyan, de a városok és a kisebb, alacsony lélekszámú települések közötti egészségügyi ellátási különbségek megmaradtak. A 174