Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: Betegségmegelőző egészségvédelmi és gyógyító tevékenység Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1920-1944) / 151. o.

Tiszakürt 35 Tiszaroff 52 Tiszaug 42 Törökszentmiklós 113 megbetegedéssel. 1934. februárjában Kenderesen kezdődött az az évi tífuszjárvány. A betegség eredetét a szomszédos Heves megyéből vélték, mivel tífuszos megbetegedések ott már januárban előfordultak. A tífusz vármegyébe kerülését a vándor cigányoknak tulajdonították. Szerintük nem tiszták és a vármegyében az első haláleset is köztük történt. Az egész cigánytelepet lezárták a szomszédos Tiszaszentimrén is, mivel a kenderesiekkel sokan rokoni kapcsolatban álltak és tífusz gyanús eseteket is találtak. 33 A szigorúbb intézkedéseket a Kenderesen kezdődött járvány idején hozták. A fertőtlenítő- és óvó rendszabályokat szigorúbban hajtották végre. A zár alá vételt, az elkülönítést, védőoltást, fertőtlenítést, tetvetlenítést, fürdetést, tisztasági helyzetet következetesen hajtották végre és ellenőrizték. A rendszabályok betartására és betartatására a járási tisztiorvosokat és a községi orvosokat kötelezték. Az ellenőrzéseket a járási tisztiorvos és a vármegyei tiszti főorvos végezte. A helyzet komolyságára utalt, hogy 1934 márciusában dr. Pellerman Artúr miniszteri tanácsos, kerületi közegészségügyi főfelügyelő a belügyminisztériumból ellenőrzésre a vármegyébe jött. A községeket a vármegyei tiszti főorvossal, járási tisztiorvossal és főszolgabíróval végigjárta, vizsgálta, ellenőrizte. 34 1941 december hónapjában Csépa községben tífuszos megbetegedés történt. A járvány továbbterjedésének megakadályozására belügyminiszteri és alispáni körrendeletet adtak ki. A körrendeletben a vármegyében működött valamennyi főszolgabíró, polgármester, községi elöljáróság, hatósági orvos és az iskolán kívüli népoktatási bizottság elnökségét, valamint a m. kir. tanfelügyelő figyelmét felhívták a körrendeletben foglalt intézkedések betartására. Az óvodák, iskolák, iskolás gyerekek és cigányok, valamint a tetvességre gyanús egyének megvizsgálására, tetvesség esetén a szigorú fertőtlenítésre intézkedtek. A belügyminiszter elrendelte "tisztasági hét" megtartását. 35 A tífuszos megbetegedés, majd a járvány kialakulásának megakadályozására a járványok idején addig szokásos védekezési eljárásokat alkalmazták. Védőoltás, elkülönítés, fertőtlenítés, a beteg szűkebb, tágabb környezete személyeinek védőoltása "hagyományos" végrehajtása. Új elemként a kórokozó elleni harcban a tetvetlenítés, fürdetés és a tisztaság erőteljes hangsúlyozása és lehetséges megkövetelésére való törekvés jelentkezett. A tífusz megszüntetésére irányuló egészségügyi és hatósági erőfeszítéseknek, eljárásoknak végig alkalmazott elemei maradtak. A fertőző betegségek között 1931 júliusában a járványként addig nem volt fertőző gyermekbénulás (Heine-Medin) jelentkezett és terjedt. A vármegyébe a szomszédos Heves vármegyéből hurcolták be. Először július 2-án Abádszalókon SZML KL ir. 100/1927. Alispán 1934. évi első évnegyedes jelentése. -" SZML KL. ir. 100/1927. Alispán 1942. évi első évnegyedes jelentése. 166