Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: Betegségmegelőző egészségvédelmi és gyógyító tevékenység Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1920-1944) / 151. o.

1936-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 6 városának orvosi ellátását 13 orvos végezte. Elérték, hogy a városokban 1 orvosra 10.615 lakos egészségügyi ellátása hárult. Ugyanekkor az országos városi orvosi átlag 1 orvosra 11.692 fő volt. A vármegye városai közül Túrkeve, Kisújszállás, Mezőtúr a legjobb helyzetű, tiszti- és városi orvossal rendelkeztek. Szolnokon, Karcagon, Jászberényben 1 orvosra a megyei átlagnál több ember került. A vármegye községei és nagyközségei 6 járásba tartoztak. 26 nagyközségben 31 önálló orvos dolgozott. Közülük a nagyobbakban 2 orvos tevékenykedett. 21 kisebb község egészségügyi körökbe csoportosult, melyekben összesen 8 körorvos működött. 28 1940-ben a hatósági és orvosi feladatokat 257 orvos látta el. Az időszak végén az orvosok számát a katonai szolgálat számottevően csökkentette. A 69 hatósági orvos közül 22 katonai szolgálatot teljesített. 1944 végén 14 városi, 44 községi, 5 körorvos, vagyis a vármegye területén a területi gyógyítást összesen 63 orvos végezte. Hatósági és területi orvosi feladatokat mindössze 110 orvos látta el. 29 Az országosan jellemző területi orvosellátottsági helyzethez a vármegyei is hasonló. A városokban több orvos gyógyított, mint a falvakban. Műszerrel, gépekkel, szakorvosokkal mennyiségben, minőségben szinte összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben voltak a városok. Az 1920-1944. közötti időszakban a megbetegedésekben, különösen a fertőző betegségekben megbetegedettek és meghaltak száma fokozatosan csökkent. Az egészségügyi politika és központi (Belügyminisztérium Országos Közegészségügyi Intézet) rendelkezései, nagy anyagi segítsége, a betegségmegelőzési és egészségvédelmi munka eredményeként az országban tömegpusztító járványok eltűntek. A fertőző betegségek visszaszorultak. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a fertőző betegségek körében a helyzet hasonló volt. Némelyik fertőző betegség leküzdésében a figyelemre méltó országos javulásnál is jobb eredményeket értek el. A kolera járványos fertőzése megszűnt. A háború idején frontról hozott egyedi esetek a megelőzés, gyógyítás pozitív lényegén nem változtattak. A diftéria a védőoltások bevezetésének köszönhetően számottevően visszaesett. Megbetegedés alig volt. Malária is megszűntnek tekinthető. 1938-ban néhány elszórt esettel jelentkezett. Járvány nem alakult ki. A vörheny a védőoltások ellenére kevésbé leküzdött. Kisebb járványt okozó megbetegedések előfordultak. Kanyaró elleni küzdelem a megbetegedések számának visszaeséséhez vezetett. Néhány évben járványt okozott. Ezek közül az 1933. januári, februári a legjelentősebb, amikor 1.056 megbetegedés 6 halálozással fordult elő. Az influenza, szamárköhögés, bárányhimlő rendszeres volt. Könnyebb, nehezebb lefolyású. Egyedi halálos esetei előfordultak. A fertőző betegségek ellen a védőoltások SZML Tisztiorvosi iratok szn. 1936. /Továbbiakban: Tisztiorvosi ir./ Uo. SZML Tisztiorvosi ir. szn. 1945. 164