Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: Betegségmegelőző egészségvédelmi és gyógyító tevékenység Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1920-1944) / 151. o.

Központi szolnoki járás Besenyszög 3 db Nagykörű 2 db Szajol 2 db Tiszai középjárás: Fegyvernek 1, Kuncsorba 1, Tiszabő 2, Tiszaroff 2, Törökszentmiklós 9 újabb kutat tart szükségesnek a meglévőkön felül - szükségleteik kielégítésére, Törökszentmiklós nagyobb számú igényét indokolja, hogy lakosságának száma ekkor 28.503 fő volt és mindössze 5 norton és 3 artézi kúttal rendelkezett. 6 Az igények további 54 kút létesítését kívánták volna. A fejlesztő munka a további években is folytatódott. 1943-ban egy év alatt az Országos Közegészségügyi Intézet 50 db ásott, fúrt vagy artézi kutat létesített, 9 kutat javított. 7 A védőoltások is a betegségmegelőzést, egészségvédelmet szolgálták. A különböző fertőző betegségek visszaszorításában, megszűnésében a védőoltásokat egyéb óvintézkedésekkel együtt alkalmazva sikereket értek el. A megelőzően sok halált követelő fertőző betegségek kevesebb megbetegedést okoztak, lényegesen kevesebb áldozatot szedtek. A kolera, a védőoltások és szigorú óvintézkedések eredményeként teljesen megszűnt. Néhány eset a II. világháború idején fordult elő. A bacilushordozók a frontról hazajött katonák voltak. Járvány nem alakult ki. A difléria elleni védőoltásokkal részletesebben foglalkozunk. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a belügyminiszter 1937. évi rendeletét évekkel megelőzően a védőoltásokat már tömegesen végezték. Ennek tapasztalatai a részletesebb közreadást megkívánják. 1928 végén a difléria elleni nagyszámú védőoltásokat az országban elsőként a vármegyében kezdték adni. Az iskolás gyermekek immunitását akarták elérni. A háromszori védőoltással a diftériás megbetegedés veszélyét és súlyos következményeit kívánták csökkenteni. A tapasztalatok szerint az oltások teljesen veszélytelenek és az általuk elérhető védettség mintegy 7 évre tehető. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1929. évben a vármegye számára 30.000 bakteorológiai vizsgálatot végzett. Közöttük 21.287 iskolás gyermek volt. Ez a szám az iskolások 60 %-át jelentette. 505 bacilusgazdát találtak. Őket társaiktól, hogy a fertőzést ne terjesszék, fertőzőképességük megszűnéséig elkülönítették. 35.581 közül 14.714-et beoltottak. Közülük 10.831-et háromszor újraoltottak. Ebben a csoportban 4 diftériás megbetegedés volt de 1 sem halt meg. A kétszer beoltott 2.177 gyermek közül később csak 1 betegedett meg. Az egyszer beoltott 2.356 közül később 15-en betegedtek meg diftériában, de senki sem halt meg. A védőoltásban nem részesültek közül diftériában 252-en betegedtek meg, 25-en meghaltak. Magyar Országos Levéltár Belügyminisztériumi Levéltár K 150-1939-XV-8-187. 389. SZML Közvetlenül levéltárba utalt iratok /Továbbiakban: KL k.l 100/1927. Alispán 1943. évi harmadik évnegyedes jelentése.; 1930. évi első évnegyedes jelentése. 154