Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A föld árának alakulása a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása során / 131. o.
Ehhez még szeretnénk bemutatni azt az adatsort, amely az 1919 utáni napszámbérek aranykoronában történő kiszámítását demonstrálja. E viszonyszám bázisának az 1913. évi országos átlag - az utolsó békeév átlaga - alapulvétele látszott indokoltnak. 1913 2,56 aranykorona 1919 3,56 aranykorona 1920 0,62 aranykorona 1921 0,95 aranykorona 1922 0,83 aranykorona 75 1924 2,62 aranykorona 1925 2,30 aranykorona 76 Ilyen körülmények, ilyen gazdasági viszonyok között kellett 1925 novemberében Rábatamási községben egy 7 kat. hold 1406 négyszögöl területű, 133,94 aranykorona értékű szántóföld haszonbéréért négyszögölenként tíz kg búzát fizetni, ami 170 kg búza holdankénti haszonbért jelentett. Ehhez járultak még a közterhek, ami holdanként 45 kg búza ára volt. 77 Öcsödön a telek ára az akkori viszonyok között is magas volt. Egy 300 négyszögöles telekért hat métermázsa búzát kellett fizetni, annak 5 %-os kamata mellett. Ez tíz esztendő alatt telkenként 135 kg búzát tett ki. Ehhez járult még az eljárási költség összege, ami 15 P volt telkenként. Mindezek alapján az uradalom 39,2 q búza áráért (!) adta el földjét, ez pedig a közölt búzaárak mellett 1000-1200 pengő közötti holdankénti árnak felelt meg 1928-ban, és hozzá holdanként 80 pengő eljárási költség járult. A házhelyként kijelölt terület kat. tiszta jövedelme 13-14 aranykorona volt kat. holdanként. A terület lapályos, víznyomásos volt, felszíne is egyenetlen. Súlyosbító körülményként számításba vehető az a tény is, hogy nagyon talajvizes volt. 78 Egy adat összehasonlításul a 100 kat. holdon felüli birtokok üzemgazdasági adataiból: Egy kat. holdra jutó közteher 1914-ben egy 116. kat hold 791 négyszögöl területű 1902,71 aranykorona értékű kisújszállási gazdaságban 8,77 pengő, 1926-ban 12,68 pengő, a növekedés 45 %-os. A kat. tiszta jövedelem egy aranykoronára jutó része 0,54 pengő 1914-ben, 0,77 pengő 1926-ban, ez 43 %-os emelkedés. Tehát ebben a birtokkategóriában nagyjából egyensúlyban volt a terhek növekedése a jövedelem növekedésével, ami nem mondható el a 100 kat. hold alatti birtokkategóriák esetében. 79 Az öcsödi Skultéti Pál 9 kat. hold 1404 négyszögöles haszonbéres gazdasága főbb üzemi adatai a következők voltak: ne T SZAKÁCS Kálmán: Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak az ellenforradalmi rendszer első éveiben (1919-1925). ín.: Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyországon 1848-1948. I-H. köt. Bp. 1962. 709. 76 SZAKÁCS Kálmán: A Kommunista Párt agrárpolitikája 1920-1930. Bp. 1961. 36. 77 KISS Dezső: Parasztsors - parasztgond. Bp. 1960. 61-62. 78 Ia TOLNAY Gábor: A földreform és következményei Öcsödön a két világháború között. Mezőtúr, 1984. Gépelt pályamű. 69. 79 Országos Mezőgazdasági Kamara évi jelentése az 1927. június hói 5-iki közgyűlés elé. Bp. 1927. 142. 147
