Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A föld árának alakulása a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása során / 131. o.

Ebbe a négy kategóriába tartozó volt tulajdonosok két módozat között választhattak a megváltási ár részükre történő megfizetése tekintetében: 17 Lehetőségük volt arra, hogy a kataszteri tiszta jövedelem alapján kiszámított érték kétharmad részét 1931 január végéig legfeljebb három részletben készpénzben megkaphatták. A további egyharmad részt pedig 50 év alatt törlesztendő 4 %-os kamatozó kötvényben kaphatták meg.

16 27 Lehetőségük volt arra, - akármelyik módozat szerint is váltották meg a tulajdont -, hogy a volt tulajdonos a megváltási ár felét 10 % leszámítolási díj levonásával (vagyis az egész megváltási ár 45 %-át) 1931 január végéig három egyenlő részletben megkaphatja. A másik felét 25 éven át szintén készpénzben kapja meg úgy, hogy a lebonyolító intézet az évi törlesztő részlet fejében részére évenként a megváltási ár 6,4 %-át kifizeti.

17 A reformföldesek fizetési kötelezettségét a törvény minden osztási nemben egyöntetűen szabályozta. Ennek alapján a megváltási ár 52 év alatt egyenlő évi részletekben történő fizetését írta elő. Az évi törlesztőrészlet (kamatban és tőkében együtt) a megváltási ár 5 %-a, amelyhez kezelési költség címén még legfeljebb 0,4 % volt számítható.'

8 A Magyar Állammal szemben ugyanez a kötelezettség terheli a vagyon váltságföldekből részesített reformföldeseket is. A vagyonváltságföldek árának kiszámítása szintén a kataszteri tiszta jövedelem alapján a fent már említett kulcs alkalmazásával történt. Mind a megváltott, mind a vagyonváltságföldekből juttatottaknak módjukban állt tartozásukat egyszerre vagy nagyobb részletekben rövidebb idő alatt is kiegyenlíteni.

19 A LEBOSZ működésének végső határát az egymásnak ellentmondó jogszabályokból megállapítani nem tudtuk. De a mellékelt ábrán bemutatott iratmásolat az általunk átnézett iratok közül a legújabb - tehát legkésőbb születeti - irat, amely a LEBOSZ működését dokumentálja. Tehát 1953. június 10-én még működött, ha a Kunszentmártoni Járásbíróság sürgető levelet küldött a címükre

20 ö 16. §. (2)bek. a./-b./pont. 7 Az 1928:XLI. te. 16. §. o ° A telekkönyvi betétek 'Teher lapjára" a következő záradékot kellett beírni: "Földbirtokrendezési kötvények biztosítéka. A kir. adóhivatalnak ... évi ... hó ... napján kiállított lajstrom kivonata /az O.F. B. ... számú ármegállapító ítélete alapján/ a biztosítéki jelzálogjog 5,4 %, a kezelési költségeket is magában foglaló tőke és kamat törlesztéssel (annuitással) 52 év alatt fizetendő, pengőnként 0,26315789 gramm finom arannyal számított ... pengő... fillér, a közadókkal együttesen behajtandó egész megváltási árból az egyéni kimutatás szerint az A./ lapon felvett ingatlanokra eső összeg erejéig a Földbirtok pénzügyi lebonyolítására alakult Szövetkezet javára bekebeleztetik." Az egyéni kimutatás közlése után a jelzálogjoggal biztosított követelés számszerű összege a következő szövegű bekebelezéssel tüntetendő fel: "A C./ 1. sorsz. alatt bekebelezett biztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés összege ... pengő ... fillér." Járásbíróság Telekkönyvi Irattára, Szarvas. - Az 5156/1928. számú iratban a 64.226/1931. O.F.B. számú ítélet, amelynek kelte 1931. december 23. 9 Az 1928. évi XLI. t.c. 16. §. (5) bek. 0 a./Földhivatal Irattára, Kunszentmárton. Csomószám: XI - 1 -/1953. Iratszám: 952/1953. ikt. sz. b./Vö.: A Magyar Állam szervei 1944-1950.I-H köt.Bp. 1985. 166-167. 136