Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A föld árának alakulása a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása során / 131. o.
- a Magyar Földhitelintézet 11 és - az Országos Központi Hitelszövetkezet jegyezték. A szövetkezet igazgatósága az alapító intézetek javaslatai alapján választotta meg az igazgatóság elnökéül Dr. Pesthy Pál nyugalmazott igazságügyminisztert. 12 A földreformtörvény végrehajtásából fakadó pénzügyi műveletek lebonyolítására az állam 36 millió dollár (205 millió pengő) kölcsönkötvenyt vett fel 5,5 %-os kamat mellett, 50 évi törlesztésre a Svenska Tándstiks Aktiebolaget-től - a továbbiakban: STAB. 13 - a magyar gyufagyártás monopóliumának 50 évre való átengedése, valamint a vagyonváltságföldek lekötése és az említett négy pénzintézet egyetemleges jótállása ellenében. Ezzel megteremtette a magyar kormányzat azt a feltételrendszert, aminek alapján a LEBOSZ közbeiktatásával a földbirtokosok és a reformföldesek közötti jogviszony teljesen megszűnt. A megváltott ingatlanok árát az O.F.B. 1928 végéig külön eljárások útján ítéletileg állapította meg. (Őket nevezték gyűjtőnéven: "ítéleteseknek".) Ez azonban nagyon hosszadalmas eljárásnak bizonyult. Az ármegállapítást meggyorsítandó az 1928. évi XLI. törvény 3. §. (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy az ár megállapítását a föld kataszteri tiszta jövedelme alapján végzik el a következők szerint. (Őket "katasztereseknek" nevezték.): Haszonbér (járadék): aranykoronánként 2,40 pengő volt. Megváltási ár: szántóföldért: a haszonbér (járadék) huszonötszöröse, azaz aranykoronánként 60 pengő volt. legelőért: a számítási mód azonos, de kat. holdanként két aranykoronánál rosszabb, de tíz aranykoronánál jobb földet nem lehetett figyelembe venni ezen osztási nem esetében. egyéb művelési ág: a számítási mód azonos, de kat. holdanként négy aranykoronánál rosszabb, de 25 aranykoronánál jobb földet nem lehetett a számítás alapjául venni. A volt földtulajdonosok tehát a következő csoportokat alkották: E három 1936-ban Országos Földhitelintézet néven egyesült. ' Uzdborjad (Tolna megye) 1873. június 9. - Sárszentlőrinc (Tolna megye) 1952. május 7. -jogász. - 1908-tól szekszárdi járásbíró, 1914-től törvényszéki elnök, 1921-től kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnök. 1922-től 1939-ig egységes párti programmal nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő, 1923-1924-ben a nemzetgyűlés második alelnöke. 1924. március 13-tól 1929. január 8-ig a Bethlen-kormány igazságügyminisztere. 1929-1931 között az Egységes Párt elnöke. 1929. január 5-től a LEBOSZ elnöke, 1936-1941 között az Országos Földhitelintézet elnöke, 1940-től felsőházi tag volt. ! Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban: OL) K-2 - OGY - A - XIV-1 - 83 - 548. csomó 993-998. fólió. Törvényjavaslat a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről és függeléke: A svéd gyufatröszttel kötött szerződés eredeti német szövege és annak hiteles magyar fordítása. 134