Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Mezővárosok lakosságának exogám házasságkötési kapcsolatai a Közép-Tiszavidéken a XIX. század közepén / 109. o.

Az összes házasságkötésen belül azonban kiemelkedő szerepe van a négy másik nagykun mezőváros (Karcag, Kunhegyes, Kisújszállás, Túrkeve) lakosságával létesített párválasztási kapcsolatoknak (87 házasságkötés azaz a vidéki házasságkötések 39,7 %a). Az azonos társadalmi csoporthoz tartozás tudata tehát számottevően befolyásolta a kunmadarasi reformátusok párválasztási szokásait a vizsgált időszakban. A vidéki párválasztás másik preferált térsége a közeli Tisza menti települések köre (Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaabád, Tiszaroff). Ezek a csaknem teljesen reformátusok által lakott falvak 88 esetben kerültek házasságkötések révén kapcsolatba Kunmadaras lakosságával (ez az összes vidéki házasságkötés 40,2 %-a. tehát még a nagykun települések arányát is felülmúlja). A vidéki házasságkötések további 20 %-át a közelebb vagy távolabb fekvő települések alkotják (pl. Debrecen, Nádudvar, Szeghalom, Püspökladány, Dévaványa, Kenderes, Tiszanána, Miskolc, Székelyhíd, Nagyvárad, Földes, Ragály, Maglód). A vidéki házasságkötések magas száma ellenére Kunmadaras valójában csak két település (Tiszaderzs és Tiszaszentimre) református lakossága számára jelent elsődleges házasságkötési célpontot. Ez a két falu tartozik tehát a mezőváros házasságkötési vonzásterületéhez: zárt, övezetes vonzáskörzetről így nem beszélhetünk. Ez a közeli vetélytárs települések miatt (Kunhegyes, Karcag, Tiszafüred) nem is lehetséges. Jóllehet Kunmadaras a vizsgált térség legnépesebb mezővárosa ebben az időszakban, településhálózati szerepköre így mégsem érvényesülhet már ebben a periódusban sem. Poroszló református vallású lakossága csak 80 esetben létesített vidéki település lakóival házasságkötési kapcsolatot. Ez az összes házasságkötés (985) 8,1 %a. Összesen 22 település lakói kerültek a házasságkötés révén kapcsolatba a mezőváros népességével. Mindössze 8 olyan hely van (Tiszavalk, Tiszafüred, Egerlövő,Tiszanána, Átány, Maklár, Cserépfalu és Tiszaszőlős), ahol a házasságkötések településenkénti száma felülmúlja a 4,00 értéket. Ez a településcsoport adja a vidéki házasságkötések 76,2 %-át (61 házasságkötés). A többi 14 település alacsony részesedése az összes házasságkötésből egyúttal azt is jelzi, hogy ezen falvak , mezővárosok csak 1-2 esetben létesítettek házasságkötési kapcsolatot Poroszló református lakosságával a vizsgált évtizedekben. Poroszló főleg a környező, zömmel reformátusok által lakott települések (pl. Egerlövő, Tiszavalk, Tiszafüred, Tiszaszőlős), illetve a távolabbi, római katolikus vallású falvak közé ékelődött települések lakói számára jelentett házasságkötési célpontot. A térségben azonban mindössze 4 faluról (Tiszavalk, Egerlövő, Átány és Tiszanána reformátusai) mondható el, hogy Poroszlónak elsődleges szerepe van a házasságkötési kapcsolatok alakulásában: ez a négy település alkotja tehát Poroszló református felekezetűekre kiterjedő házasságkötési vonzáskörzetét. 124