Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Mezővárosok lakosságának exogám házasságkötési kapcsolatai a Közép-Tiszavidéken a XIX. század közepén / 109. o.

mezőváros népességének közel 99 %-át alkotta: 36907 főből mindössze 450 fő volt izraelita, görögkeleti vagy egyéb vallású. A református és római katolikus vallású népesség házasságkötési anyakönyveinek tanulmányozásával tehát csaknem az egész lakosságra kiterjedő megfigyelést végezhettem. A több, mint 10.000 házasságkötésre utaló bejegyzéssel kapcsolatban több észrevételt kell tennünk. Egyrészt meg kell állapítanunk, hogy az anyakönyvek vezetésének módja a vizsgált időszakban többször is változott, így csak korlátozott mértékben lehet egységes adatbázisról beszélni. A római katolikus felekezethez tartozók anyakönyveiben általában táblázatba szerkesztve jegyezték be az adatokat (a házasságkötés ideje, az eskető pap neve, a hirdetések száma, a házasulok neve, életkora, családi állapota, vallása, társadalmi állása, tehát foglalkozása, a szülők és a tanúk neve, a felek származási és lakóhelye). A református anyakönyvekben ugyanakkor az esetek többségében más gyakorlattal találkozunk. A táblázatszerű adatközlés gyakori mellőzésén túl sokszor hiányzik a házasuló felek foglalkozására utaló megjegyzés. A településközi kapcsolatok kutatója számára az is gondot jelent, hogy az exogám házasságok jelentős részénél nem dönthető el, hogy születési vagy lakóhely szerinti exogámiáról van-e szó (GULYÁS K. 1992). Aránylag egyszerű a kutató helyzete, amikor a tiszafüredi református egyház anyakönyvében, 1829-ben például ezt olvassa: "... Ároktői születésű, de most Füreden szolgáló ...", vagy a kunmadarasi református egyházi anyakönyvben, az 1835-ös esztendőnél: "... Szentesi születésű, de régóta itt dolgozó ti már mester Gerdei János ...". Mérlegelni kell azonban akkor, amikor a mezőcsáti református anyakönyv 1836-ban kelt bejegyzését elemzi: "... Heves várossában született, de Oszláron nevelkedett ...", mert itt a születési hely és a lakóhely (nevelkedési hely) szerinti exogámia között kell választani. A feldolgozás során a születési hely szerinti exogámia megfigyelésére törekedtem, mivel a települések közötti térkapcsolatok alakulása, a migráció megfigyelése - részben függetlenül attól, hogy az mikor következett be egy ember életében - volt a fő célkitűzésem. A születési és lakóhely közötti eltérésre utaló bejegyzések ugyanakkor roppant hasznosak lehetnek, hisz a legtöbb esetben munkahely-vállalás, illetve munkahely jellegű kötődés figyelhető meg. Ez egy újabb központ jellegű funkció-típus: általában kézműipari tevékenységhez vagy egy-egy jelentősebb uradalmi központhoz vagy erőteljesebb gazdasági tevékenységhez kötődik (pl. Tiszafüred, Heves, Kunhegyes, Kunmadaras vagy Polgár esetében). A hét mezővárosban az exogám házasságkötések számát és arányát áttekintve megállapíthatjuk, hogy az 1825-1852 közötti időszak összességében igen nyitott és befogadókész periódus. Ez a jelenség a korábbiakban említett tendenciák ismeretében egyáltalán nem meglepő, jóllehet a nyitottság és befogadókészség településenként és felekezetenként is nagy eltéréseket mutat. 111