Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Örsi Julanna: A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban / 87. o.

vétellel meg sem kínáltatott, Törvény uttyán vissza adattatni rendeltessenek ... "

62 A megyei közgyűlés pedig a jászberényi tanácsot meginti, mert a "Megyebeli 6— Statútumnak rendszabását és világos Törvényes Parancsolatját elmellőzte 1815-ben. Az említett Tanácsnak újra szoros felelet terhe alatt meg hagyattatik, hogy ezentúl az örökös vételeknek és adásoknak eseteit az illő s elsőségbeli Jussal bíró Atyafiakk és Szomszédoknak az érdekellett Megyebeli Statútumnak világos magyarázatja, meghagyása szerént tudtokra s értésekre adni s egyszersmind ki is függeszteni el ne mulassák és rendes kötelességeknek tartsák."

63 E határozatot körlevél formájában kiadják a Jászkunságban figyelmeztetés céljából. A VI. Statútum elősegítette a Jászkunság társadalmi tagozódásának megszilárdulását, sőt a redempcióval kialakult vagyoni rétegződés XX. századig való örökítését. A redemptusoknak elővásárlási jogot ad az irredemptusokkal szemben, de még ez utóbbiak is tulajdonvásárlási lehetőséget kapnak az inquilinusok (zsellérek) előtt. A redempcios elvet eredetileg a szántóföldek kiosztásánál érvényesítették (ki mennyi összeget fizetett be a megváltakozásba, annak arányában jutott földtulajdonhoz). Később redempcios summát vetettek ki a házakra és a kertekre. Ezen elvhez ragaszkodtak a XIX. századi földosztásoknál csakúgy , mint a portaadásnál vagy az állat közlegelőre való hajtásánál. A Statútum a későbbi generációk számára is jogi biztosítékot adott a redemptus családok birtokban maradásának. E jól felépített szabályrendelet elősegítette a Jászkunság állandó népességének kialakulását is. VII. Statútum A VII. Statútum arról rendelkezik, hogy magistrátusi engedély nélkül a Districtusokból kiköltözni nem szabad. A kiköltözöttek birtokukat csak engedéllyel használhatják -teszi a megszorítást az 1723:47. articulusra. E paragrafussal a települések az adózó népesség megőrzését és így a Jászkunság teherbíró képességének megtartását tudták elérni. Ez közérdek volt csakúgy, mint a beköltözés megakadályozása. A betelepülést is csak kivételesen engedték meg és elsősorban csak olyan iparosoknak, akikre a településnek szüksége volt. Kikötötték azt is, hogy foglalkozását űzze és földet ne szerezhessen. Az idegenből szolgálatra bejövök munkavállalását is ellenőrizték. A lakosi jogot csak igen nehezen és több éves szolgálat után adták meg a részükre. Vffl. Statútum Ez a statútum a végrendeletekről szól. A végrendelkezés nemesi gyakorlatáról, az országos szabályozásról már szólottam. A Jászkunságban született testamentumokra is hoztam már példákat a tartalmukat elemezve. Ezen okiratok létrejöttének körülményeit és hitelességét hivatott biztosítani e statútum. Leszögezi, hogy a végrendeletek történhetnek írásban és szóban, de mindenképpen szükséges két hiteles ember tanúbizonyság tétele. A végrendeletek hitelesítésében szerepet kapnak a b2

SZMLJKKjkv. 1811.6. 63

SZMLTtProt. Curr. 1815.437. 104