Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

TANULMÁNYOK - Örsi Julanna: A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban / 87. o.

az ingatlan javak becse, az ily nemű nemesi javak becsét átaljában túlhaladja, - a vétel általi birtok 15 napok multával és 3 évre szorított elévülés útján eléggé biztosíttatik és ez által a hitel is szilárdíttatik,- nem látja a tudósító választmány az ősiség eltörlésének, a vagy módosításának okát, - oda utasítandónak vélné tehát hon gyűlés követ urakat; hogy a Kerületeket illetőleg az ősiség általános fentartása mellett szavazzanak ... ha azonban ... az ősiségnek némely módosítása javaltatnék, e részben a nagyobb rész óhajtásához véleményükkel ők is járuljanak ,.."

52 A Kerületek tehát az ősiség törvényének fenntartása mellett törnek lándzsát olyannyira, hogy hiába születik meg annak eltörlése 1848-ban, még évekig elutasítják az elégedetlenkedő leányörökösök igényét. A jászkun bírók engedelemre, türelemre intik a nőket, máskoz húzzák-halasztják a végzést. Például a Kunmadaras tanácsi jegyzőkönyve egyik 1849. évi bejegyzésében ezt olvashatjuk: "Fel olvastatott Kenéz Mihály Úr Ő Ngának a három Kerületek elnökének levele, melyben tudtul adatik az Elöljáróságnak hogy még a T. Kerületeknek múlt évben az örökösödési statútumokon változtató határozatai felsőbb helyen meg nem erősíttetnek, addig a régi gyakorlat szerint intéztessenek a fiak és leányok között az örökösödési osztályok ... Duzs Gergely örökössei osztály ügyökbe hozott ítélet oda módosíttatik, hogy az ősiségek a kerületeknek 1799- ben kiadott s megerősítetett statútumai szerint intéztessenek ,.."

53 A XIX. század második felében kénytelenek alkalmazkodni az országos törvényhez. Ez azonban a gyakorlatban rendszerint úgy nyilvánul meg, hogy elismerik a leánytesvérek öröklési jogát, de a föld helyett pénzt adnak részükre, azaz "kifizetik őket". Anélkül, hogy az öröklési rend további részletezésébe bocsájtkoznánk, megjegyezzük, hogy a ház legtöbbször a legkisebb fiúé lett. A gondviselő is leggyakrabban ő volt. így az ingóságokból is többet kapott. A családi iratokat az apja nevét viselő legidősebb fiúnak volt joga tovább őrizni. A patriarchális szemlélet a generációk között is érvényesült. A fiú gyermekek igyekeztek elhalt apjuk örökébe lépni. így gyakran érdekellentét alakult ki az özvegy és fiai között. V. Statútum Az V. Statútum külön foglalkozik az özvegyi joggal. Rögzíti, hogy az özvegyasszony nem tulajdonos, csak haszonélvező. A férj azonban ettől a haszonélvezeti jogától is megfoszthatta a hátramaradó feleségét, ha másképpen rendelkezett. A jászkun törvény ezen része olyan kitétel, amely különbözik az országos törvényektől.

54 Az özvegyasszonyokra vonatkozó ezen statútum egyébként 1946-ig érvényben maradt. További helyi megszorítás, hogy ez a haszonélvezeti jog csak a közkeresményekre vonatkozik. Az ősi és adományos javakat a fiúgyermekek egyenesen SZMLJKKjkv. 1844. 142. SZMLKm.Tv.jkv

. 1849. 182. E kérdéskört a jogi munkák mindig megemlítik, mint a partikuláris jog tipikus példáját. Az 1890-es években több cikk is foglalkozott a jászkun özvegyi joggal. ZLINSZKY I. 1897. 68. - Lásd még: WENZEL Gusztáv: A magyar magánjog rendszere. Bp. 1874. 101