Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések a redemptus-irredemptus viszony értelmezéséhez a Jászkun Kerületben / 9. o.
BAGI GÁBOR ADATOK, MEGJEGYZÉSEK A REDEMPTUS-IRREDEMPTUS VISZONY ÉRTELMEZÉSÉHEZ A JÁSZKUN KERÜLETBEN 1 1745. május 6-án kelt oklevelében Mária Terézia királynő lehetővé tette a Jászkunság számára a megváltakozást (redempció), a Pesti Invalidusok Háza földesúri fősége alóli felszabadulást, ami a jászkun privilégiumok visszaállítása mellett a szabadparaszti fejlődés további feltételeit, lehetőségeit is biztosította. A redempcióhoz való viszonyulás a jászkun társadalom további tagolódása szempontjából is alapvető, meghatározó jelentőségű volt. Kialakult egy redempcióban résztvett, birtokot és jogokat szerzett birtokos redemptus , s egy abból kimaradt, részben, vagy teljesen jogtalan birtoktalan irredemptus réteg. Az általános jászkun jog, illetve a lokális szokásjogok ugyan e fő társadalmi kategóriákon belül, sőt olykor ezek között is további kisebb csoportokat különítettek el, mindazonáltal a megmaradt levéltári források alapján egyértelmű, hogy a jászkun társadalmon belül az alapvető és meghatározó elhatárolódás mégis e két réteg között alakult ki." Az 1799-ben kiadott Nádori Statútumok is alapvetően ezeket különítették el egymástól (Hatodik Statútum 4. par.), bár megjegyezték, hogy az irredemptus kategória végeredményben kettős értelmű. „Mivel pedig két féle rendű és rangú emberek lakják ezeket a Districtusokat, kik közül a többek azok, kik azon alkalmatossággal, midőn a Districtusok 1745-dik esztendőben kegyelmes királyi meg egyezés mellett magokat az invalidus katonák Pesti Háza Uradalma alól öt száz ezer forintoknak le-tételével és ezer Lovas Katonáknak kiállításával ki-váltottak, ezen summának, és a mellesleg való költségeknek kifizetésében részt vettek, és akkor tehetségekhez képest magoknak és maradékoknak számára készpénzen földeket szerzettek, és így a kegyelmesen meg erősíttetett Privilégiumok is főképpen ő reájuk tartoznak, s Districtusbéli redemptus Lakosoknak neveztetnek; a másfélék pedig az úgynevezett irredemptusok, a kik ismét két-félék, úgymint , egy felől azok, a kik a redemptió alkalmatosságával bizonyos földeket felEz a tanulmány az OTKA F 4633 szám alatti támogatása nyomán készült, a „Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig" című témához kapcsolódóan. A jászkun társadalom tagolódásával kapcsolatban lásd: BAGI Gábor : A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, 47. Szolnok, , 1991., valamint BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagolódásának befolyásolásában (1745-1848). In: Bács-Kiskun Megye múltjából. XI. Kecskemét, 1992.32-68. 9
