Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.

ja. A híd magasságát megemelték a legnagyobb vízállás szintje fölé. A híd hossza 65 öl (122,85 m) szélessége 4 öl (7,5 m)volt.

33 Az újonnan elkészült kunszentmártoni átkelő továbbra is a nagy tömegben hajtott jószágok - Szarvas mellett - egyik legfontosabb állomása a Körösön. A bukovinai, felsőmagyarországi, valamint a pesti piacokra szánt juh és szarvasmarha csordákat Csongrád, Arad és Csanád megyéből az említett két település hídján hajtották át. A Kunszentmártonnál áthaladt állatok útja a cibakházi hídon keresztül vezetett Pest irányában, míg a másik út Szarvasról - Mezőtúr érintésével — Szolnokon haladt keresztül a felsőmagyarországi megyékbe. A hídhoz a reformkori folyószabályozás történetének egy jelentős eseménye is fűződik. Széchenyi István aki többek közt a vízszabályozó társulatok életrehívásának is fáradhatatlan szervezője volt, 1845. szept. 27. és okt. 16. közt propaganda körútra indult az alföldi birtokosok megnyerésére. Látogatásának egyik állomása Tiszadob volt. A Tiszadobról Szolnokra, majd onnan Szeged felé utazó Széchenyit a Nagykunság lakossága lelkesen üdvözölte. Útja során érintette Kunszentmártont is. A Jelenkor c. lap tudósítása szerint „... a Nagy-Kunság, mind Nagy-Kunmadarason, mind Kun-Szentmártonban a legkitűnőbb tisztelgéssel s legszívesb vendégszeretettel látta Királyi biztos ő nagyméltóságát, Kun Sz. Mártonban ugyanis még diadalkapu is vala felállítva üdvözlésére a Körös hídon ,.."

34 Az 1848—49. évi szabadságharc idején is megmutatkozott a híd fontossága. A nagyszámú átvonuló katonaság, nemzetőrök, szekerek fokozott mértékben vették igénybe az átkelőhelyet. A tavaszi hadjárat idején kisegítő honvédkórházat állítottak itt fel. A szabadságharc idején a Jászkun Kerületek utolsó közgyűlését 1849. júl. 28-án Kunszentmártonban tartották.

3 A híd felégetésére - amit a korabeli újságok említenek — nem találunk forrásanyagot. A jegyzőkönyvek csak a híd javítását említik, nem új híd építését.

36 1849. okt. 28-án adták először a híd jövedelmét haszonbérletbe. Az első bérlő PALÁSTY László 3 évre kapta meg haszonbérletbe a hidat. A szerződés szerint a bérlő kapta a vámjövedelem Kunszentmártont illető részét, ezért évenként 3000 Ft-ot fizetett a községi pénztárba, valamint gondoskodott a híd kisebb javításairól. 1855-ben a Földváryak felajánlják megvételre Kunszentmártonnak a vámszedési jognak a családot illető részét, a város azonban visszautasítja a vámjog teljes megszerzését. Egy helybeli küldöttség felkeresi Obermayer Lajost, neves szolnoki építészt és 33

SZML Kunszentmárton ir. Tanácsülcsi jkv. 55/1834.; Tervtár V. 12., V. 15., V. 5., V. 24. 34 Jelenkor, 1845. okt. 23. 35 HERENDI József: A Jász-Kerületek a függetlenségi harc alatt 1848 és 49-ben. Cegléd, 1901. 104. 36 Kunszentmártoni Híradó, 1925. 38. sz. 1. 37 SZML Kunszentmárton ir. Híd számadások ir. 1837-1856. 1850-es számadások. 95. SZML Kunszentmárton ir. Tanácsülcsi jkv. 146/1856. 90