Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.
Kunszentmártont a századfordulón már fontos gabona és kukorica felvásárló helyként említik. Ezeken felül szőlőterülete a legjelentősebb. A szőlőtermelés jelentőségét növelte, hogy a századvégi nagy filoxéra-veszedelem idején a Tiszazug immúnis futóhomokja fertőzésmentes maradt. Ugyancsak a századfordulón lendült fel jelentősebb mértékben a gyümölcstermelés is. A Külső-Szolnok megye területén fekvő tiszazugi falvak már korábban Kunszentmárton gazdasági vonzáskörzetébe tartoztak, az új törvényhatósági keretben a Tiszazug „központja címre ez a lélekszámát tekintve legnagyobb település pályázhatott. Ebben számottevő szerepet játszott, hogy a várost az úthálózat szinte minden településről megközelíthetővé tette. A folyószabályozások után pedig elhódította Szarvastól a Körös legfontosabb átkelőhelye címet. Igaz ugyan, hogy a megye első vasszerkezetű hídja a szomszédos Öcsödnél létesült. 1896-ban az Öcsöd-mesterszállási úton építettek 3 nyílású vashidat a Körös folyón. Öcsöd azonban nem fejlődött olyan jelentős közlekedési csomóponttá és átkelőhellyé, mint Kunszentmárton. Az utóbbi jelentőségét emelte, hogy megyénket első ízben itt érintette állami út. Magyarországon az 1894. évben kezdődött és 1901-ig tartott a Baja-Erdőhe gyes közötti I. alföldi transzverzális út építése. Ezt a nagy vállalkozást még két másik távolsági útépítés követte. A II. transzverzális út, amely Duna földvárt ól Máramarosszigetig vezetett, szintén megyénken haladt át. Kunszentmárton számára páratlan lehetőséget teremtett az 1885-ben átadott Tiszatenyő—Kunszentmárton vasútvonal. A vasúti szállításban rejlő lehetőségeket kihasználva, Öcsöd és Bábocka puszta terményeit a transzverzális úton szállították a kunszentmártoni hídon át az állomásra majd távolabbi piacokra. 1894-ben — az első távolsági út építésének megkezdésekor — a megye törvényhatósági bizottságának közgyűlésein felvetődött az elképzelés, hogy az I. alföldi transzverzális útból Kunszentmártonnál kiágazó és Jászberény felé tartó útvonalat a törvényhatóság kiépíti, de a miniszter vegye állami kezelésbe. így a Mátra vidékéről jövő utat és az I. alföldi transzverzális útvonalat összekötötték volna, ezáltal az összekapcsoló útvonal érinthette a tervbe vett Szolnok-debreceni állami utat is. Az átkelőhelyeknél kiemelkedő szerepet szántak a szolnoki Tisza-hídnak és a kunszentmártoni Körös-hídnak. A tervezett út fenntartása azonban évenként 30 ezer Ft-ját emésztette volna fel az államnak, ezért 1899-ben elutasították a kérelmet. A miniszter azonban ígéretet tett a megyének, hogy a II. alföldi transzverzális út vonalvezetésénél figyelembe veszi a megye érdekeit. Az 1897-es forgalomszámlálás szerint a Kunszentmárton-Tiszaug útvonal a megye legforgalmasabb útjai közé tartozott ebben az időben. A rajta közlekedő járKözúti Igazgatóság, Szolnok, Tervtár 4627/1. sz. tervcsomag. iS ÁBRAHÁM Kálmán: Utak. Bp. 1976. 28. BAGOSSI Károly: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának rendszeres jelentése az 18961901. évekről. Szolnok, é. n. 89-90. SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága jkv. 1360/1895., 1789/1855., 14/1896., 289/1896. 92
