Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.

jakat. Az ő kötelessége volt a beszedett pénzt a hídjövedelmek könyvébe bevezet­ni. A másik tisztséget a hidőr ( vagy strázsa ) töltötte be. A híd elkészítése - amivel együtt járt, hogy Kunszentmárton minden időszak­ban elérhető lett — szerepet játszott abban, hogy a település 1807-ben megkapta a mezővárosi rangot. Magyarországon ebben az időben túlnyomó többségében fahidak­kal elégítették ki a közlekedés igényeit. A fa általánosan elterjedt hídépítési anyagnak számított, a nagy szélességű folyókat ebben az időben szinte mindenütt fahidak ívelték át. A faszerkezetű hidak élettartama azonban rendkívül csekély , csupán né­hány évtized volt a faanyag gyors elhasználódása miatt. A kunszentmártoni fahídon is már 1821-ben a rongálódások jelei mutatkoztak. A helyzetet súlyosbította, hogy a híd magasságát nem a Körös árvíz szintjéig építették, csupán normál vízállásig. En­nek következtében árvíz esetén a híd szinte duzzasztóként működött és a víz a híd alatt vagy fölött nem tudott átfolyni. A megnövekedett vízmennyiség a hídhoz tar­tozó utat a Serházig erősen megrongálta. A további veszély megakadályozására az elöljáróság Toot András mérnököt kérte fel, hogy tegyen javaslatot. A szemlét tar­tó mérnök jelentése szerint a híd hosszát legalább 10 öllel növelni kell, hogy nagyobb vízmennyiség tudjon átfolyni, valamint az Istvánháza felőli Körös parton építsenek véd töltést. A második fahíd 1834-re a híd a fokozott igénybevétel következtében erősen megrongáló­dott. A folyamatos javítások is csak ideiglenes megoldást jelentettek, az újjáépítést nem lehetett tovább halogatni. A helység képviselői Pesten tárgyalást kezdtek a Föld­váryakkal egy új fahíd felépítéséről. A család hozzájárult az elképzeléshez, így meg­9 Q i kezdődtek az előkészületek a híd újjáépítésére. Az építési munkálatokra HOMÁ­LYOSSY Ferenc és LÁSZLÓ János ácsmesterekkel kötöttek szerződést. A mun­kák első lépéseként elbontották a régi hidat. Amíg az új híd építése tartott, a köz­lekedés fenntartására Csongrádból hoztak egy köteles kompot a forgalom lebonyo­lítására. 31 Az elkészült fahidat 1834. aug. lő^án adták át rendeltetésének. 32 Ezt a szerkezetet közvetve rekonstruálni tudjuk. Az 1855-ös terveken szaggatott vonal­lal ábrázolt építmény fából készült gerendahíd. A főtartót 11 fából épült cölöp tart­SZML Kunszent marton ir. Híd számadások könyve 1806-1836. HML Heves m. mérnökének ii. IV-8/2. 1834 . SZML Kunszentmárton ir. Tanácsülési jkv. 35/1834. Uo. 55/1834. Uo. 60/1834. HAVASSY P. Lm. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom