Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Selmeczi László: A dobolási hirdetmények néprajzi adatai Törökszentmiklós paraszti állattartásáról (1818-1830) / 55. o.
o n Ménes járásárul, úgy az innetso Gulya járásrul tiltották ki a juhokat. A lovak és a szarvasmarhák számára fenntartott legelőkről április—május folyamán a juhnyájak az ugarokra mentek vissza. Onnan pedig az aratást követően a tarlóra, ahova igencsak igyekezhettek, ugyanis állandóan figyelmeztetni kellett őket arra, hogy a Csomók közöt Júliáikat meg ne bátorkodjanak legeltetni, mert ha ot kapatnak meg fognak büntettetni. Az a körülmény, hogy a juhászokat rendszeresen figyelmeztetni kellett arra, nyájaikkal nehogy a gabonakeresztek közé menjenek, egyáltalán nem volt elszigetelt jelenség. GALGÓCZI KÁROLY 1855-ben erről a következőket írta: „A tarló és rét felszabadulás szinte általában közönséges az egész országban. Ezt a nép még némelly tagosztályzott helységekben is megtartotta; holott ez van legnagyobb akadályára a szabad földmívelésnek, mert kivált néhol annyira zabolátlan, hogy a szomszéd alig várja a másikat, míg gabonájába vágja a sarlóját s már kévéi közt van jószágával, és ha egyszer valamelly dűlőben megindult a takarás, tulajdon földén nyakra főre sietni kell a gazdának akár készült el tökéletesen a gabona akár nem; különben csakis a felszabadulás jussán kárpótlás nélkül összetöretik a lábon talált vetést; hogy a kévék betakarodjanak, azt várni ritkaság. Különösen a juhászokkal van e végett sok ízetlenség. A tarlón legelő juhok a téli időszakban rendszeresen átrándultak az őszi vetést legelni. Hogy ez jelentős probléma volt, mert (a juhok) a vetéseken sok kárókat tesznek, arról elégségesen tanúskodnak a hirdetmények. Senkinek semmi szín m 90 91 92 93 1819. február 28. A (Tinokai) Sziget, a karants és a három ág, amely a borjú csorda valamint a járó- és vonó marha kijelölt legeló'je volt tilos a juhok számára. 1819. április 1. A kengyel közzül a juhokat, mind a Gulfa járásról, ... minden Gazda kihajtsa ... 1823. május 4. A Gulja járásról minden kihajtsa holnap a juhait... 1824. április 25. A Kengyel közzül, Gulja járásról, holnap reggel a juhait minden gazda kitakarítsa ... 1826. április 23. A Kengyel közöt lévő Gulya, és Ménes járásárul, úgy az innetső Gulya járásrul minden Ember a Juhait ... ki hajtsa. 1820. május 11. ... még élhetnek az Ugarokon is a Juhok ... 1824. április 25. ...holnap reggel a juhait minden Gazda kitakarítsa az ugarra ... 1826. április 9. Senki a Lakosok közül a Jószágát ... a réten ne tartsa ... ha nem hajtsa ki az Ugarokra ... Az idézet egy 1829. július 26-án kelt hirdet meny bó'l való. lizen kívül még pl. 1818. augusztus 9. A Tanyák közzül a fejős Juhászok eltiltatnak kemény büntetés alatt, ugy a Kerek(egyházi?) földek közül is egy szóval a hol élet van mindenünnent. 1824. augusztus 8. A juhos gazdák reájok parantsoljanak a juhászszaikra, hogy a tsomók közzé ne eresszenek mert a kik ott találtatnak keményen megbüntetődnek testi büntetéssel. GALGÓCZI Károly: Magyarország- a Szerbvajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pesten, 1855. 272-273. A kijegyzett hirdetmények dátumai: 1819. február 28., március 7., december 19., 1820 április 23., október 15. A kengyeli Szállások közül ki ki a Juhait onnan el hajtsa, mert a vetéseken sok károkat tesznek, ... novemberS., 1821. március 18. ...egyik amásik(na)k a vetésein legeltetni Juhait meg ne merészellye 25. páleza büntetés alatt ..., 1822. február 17., november 1., 1824. március 14. ...a tanyák közzül a juhait minden Gazda kihozza, mert már a juh a vetésekben ott kárt tészen ..., 1825. december 4., 1826. március 27. és 1830. október 24. 73
