Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.
építhető vasutak a század első felében felmerülő hajózó csatornák sorsát is megpecsételték. Az ipari forradalom egyik feltétele, a korszerű infrastruktúra kiépítése terén Magyarország hátrányos helyzetben volt 25 : míg Nyugaton a XVIII. század merkantilista gazdaságpoltikája nagyarányú csatornaépítésekkel biztosította a nagytömegű áruk olcsó szállításának lehetőségét, ugyanekkor Magyarországon a csatornaépítések nagy korszaka elmaradt. Az ország a közlekedési hálózat kiépítését a vasútépítés idején kezdte meg. Ahogy egyes élesebb szemű mérnökök már akkor megállapították: ott kezdtük , ahol mások végezték. A csatornaépítések elmaradásával a vízi és a szárazföldi közlekedés között jelentős aránytalanság alakult ki, amit máig sem sikerült feloldani. A nagy tervek valóra váltását az új, olcsóbb és gyorsabb közlekedési eszköz, a vasút megjelenése hiúsította meg. A Csatorna gazdasági hatásainak vizsgálata során tehát a vasút érdekeit is vizsgálnunk kell. Századunk elején két szempontból közelítették ezt a kérdést: a MÁV érdekeit mennyiben érinti a Csatorna esetleges megépítése, illetve a vasút csakugyan kielégíti-e a Csatorna által érintett területek szállítási igényeit. A közlekedési tárca szakemberei is elismerték azt, hogy a MÁV tulajdonképpen veszteségesen tudja csak szállítani azokat a tömegárukat, amelyek szállítását a Csatornán gondolták megoldani, de határozottan állították, hogy az érintett terület vasúti vonalakkal kielégítően ellátott része az országnak, így az ő véleményük szerint a Csatorna építésére szánt összeggel is a vasutat kellene továbbfejleszteni. A Csatorna megépítésének hívei szerint inkább az a döntő, hogy a Csatorna nem okozna veszteséget a MÁV-nak, sőt, csökkentené azokat. A Csatorna pedig olyan területeket is bekapcsolna a nagytömegű áruk szállításába, ahol a vasút csak nehezen, vagy kerülővel közelíthető meg. A válasz: előbb növekedjék ezen területek termelése, gazdasági jelentősége, akkor majd megépítjük a Csatornát. A viszontváasz: a Csatorna léte a gazdasági növekedés előfeltétele, ezért csak a megvalósulás után várható az érintett terület gazdasági növekedése. A vasút forradalmasította a szállítást, az ország gazdasági életét gyorsító, az egységes belső piacot előmozdító szerepe is volt. Például a Tisza és a Maros hajózásának szerepe épp olyan mértékben csökkent, mint ahogyan a vasúthálózat teret nyert. Hiába hangoztatták, sürgették sokan - köztük Türr István tábornok, a korinthoszi csatorna egyik építője - a vasutak kiépítése mellett az elhanyagolt víziutak kiépítését is. Az 1867:13.tc. a vasutak és csatornák építéséről rendelkezett, az erre a célra engedélyezett kölcsönt azonban teljes egészében vasútépítésre használták fel. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium megbízásából — az 1863. évi katasztrofális aszályt követően Boros Frigyes 1867-ben Pest-Csongrád közötti csatornát tervezett, amelynek kiindulópontját közvetlenül Pest aláhelyezte, mert akkor a soroksári Duna-ág elzárásáról még nem volt szó. Az I868:49.tc. 26. paragrafusa a vasutak és csatornák építésére szánt összeg felhasználásáról már egyetlen építendő csatornát sem sorol fel. Szeged város tiltakozásának hatására Boros Frigyes 1868-ban „A Tiszavölgyben tervezett hajózási és öntöző csatornák leírása" címmel tervsoroza25 DEV1CS József - KAROLYI Zsigmond - ZADOR Mihály: A magyar műszaki értelmiség és a Műegyetem a Tanácsköztársaság idején. Bp. 1969. 37. 26 OKVL. XV. 2. 8. Lásd: 10. sz. jegyzet. 348
