Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.

KÁLNICZKYNÉ KATZ VERONIKA EGY VÍZIÚT TÖRTÉNETÉHEZ A Dunát a Tiszával összekötő csatorna (a továbbiakban: DTCs) megépítésének álma kisebb-nagyobb megszakításokkal 1715. óta foglalkoztatja elsősorban a magyar, de részben a külföldi szakembereket is, ugyanígy a nagyközönséget, a laikusokat is. Az érdeklődést, az időnkénti parázs vitákat nem is lehet csodálni, hiszen a Csatorna megvalósulásánál túl sok vélt vagy valós - szakmai, gazdasági, pénzügyi, politikai, tudományos - érdek ütközik. Mindenki, aki foglalkozott vagy foglalkozik a Csatorna kérdésével, a saját tervváltozatát tartotta az egyedül helyes, megvalósítható, valamennyi érdeket a legjobban érvényesítő tervnek, s így nem jöhetett létre az a kompromisszum, ami elengedhetetlen feltétele lenne a Csatorna megvalósításának. Jelen írásunkban a teljesség igénye nélkül megpróbáljuk ismertetni azokat a kérdéseket, amelyeknek megoldatlansága miatt az építés ügye többször lekerült a napirendről, amiért egyre későbbre és későbbre tolódott az építkezés megkezdésének időpontja; a műszaki megoldásokat, amelyek folyamatos alakulásán, fejlődésén át képet kaphatunk az adott terv korának technikai színvonaláról, a felmerülő gazdasági, pénzügyi és közlekedési szempontokat, amelyek pozitív vagy negatív irányban befolyásolták a Csatorna tervezésének, építésének történetét. Ehhez először néhány olyan tényt kell tisztáznunk, amely megkönnyíti az eligazodást a különböző tervek és tervezők, felnagyított vagy éppen lebecsült problémák, vélt vagy valós érdekek között. A Tisza magyarországi szakaszán kis eséssel az Alföld völgyvonulatának legalacsonyabb szintjén halad, míg a Dévény után jelentősen lelassuló, de a Tiszánál így is nagyobb esésű Duna az Alföld nyugati peremén jóval magasabb szinten beágyazódott mederben folyik. A két folyó szintkülönbsége a Duna-Tisza közén átlagosan 18 m, ami a torkolat felé haladva fokozatosan csökken és Titelnél kiegyenlítődik. A Tisza és a Duna az ország középső területén nagyjából észak-déli irányban folyik, s ez az irány nem egyezik legfőbb kereskedelmi útvonalunk kelet-nyugati irányával. 1918 előtt ugyan az országhatár átlépése nélkül nagy kerülővel el lehetett érni a másik folyó vízrendszerét — akár a Duna-Titel-Tisza, akár a Duna—Ferenc-csatorna—Tisza A Csatorna történetére és irodalmára általában lásd: HOSZPOTZKY Alajos: Adatok a DunaTisza Csatorna kérdéséhez. Bp. 1905.; LAMPL Hugó - HALLÓSSY Ferenc: A Duna-Tisza csatorna. A csatorna története és irodalma. Bp. 1947. TAKÁTS Sándor: A Duna-Tisza-csatorna terve Pest és Szolnok között 1715-ben. Gazdaságtörténeti Szemle, 1902. 341