Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: A Heves megyei Tisza-szakasz változásai 18-19. századi térképek tükrében / 31. o.

B. HUSZÁR ÉVA A HEVES MEGYEI TISZA-SZAKASZ VÁLTOZÁSAI A 18-19. SZÁZADI TÉRKÉPEK TÜKRÉBEN A Tisza az Alföld tájalakító tényezője, a mai Heves megye DK-i határa. A maihoz hasonló Tisza a pleisztocén-holocén fordulóján alakult ki, 10—12 ezer évvel ezelőtt. Ekkori mederváltozásaival 100 km-es szélességű sávot érintett. Mederváltozásokat eredményeznek a kéregmozgásokon kívül, a hordalékosság, az esésúszonyok, valamint az éghajlat is, a hőmérséklet és csapadék változása révén. A folyóvíz munkája (az erózió) síksági folyóknál elsősorban oldalazó (laterális) erózió, a gyors folyású patakokban inkább mélyítő (lineáris). A Tiszát és környékét az írásosan először említők kanyargós pályájú, a kiterjedt térségeket lassan körülfolyó mocsarakkal telt vidékként jellemzik. Az a terület, melyen a Tisza keresztülfolyik, földrajzi adottságait tekintve rossz lefolyású. A Tisza Heves megyei szakasza a felszín alakítása szempontjából kanyarogva feltöltő vízfolyás, középszakasz jelleggel. A vízhálózat a földtörténeti korok után az emberi történelem korszakaiban sem volt változatlan, de ezt egyre inkább az emberi beavatkozás okozta, meghatározó módon azonban csak a 18. századtól. KÁROLYI Zsigmond - NEMES Gerzson: Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846). Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. I. köt. Vízügytörténeti Füzetek 8. Bp. 1975. 9. 2 MIKE Karoly: Magyarország osvizrajza es tclszmi vizeinek törtenete. Bp. 1991. 3., 36. Alakulására ezidőben meghatározóak a kéregmozgások voltak. Ez a mozgásfázis a Nyírség emelkedése, valamint a Szatmári síkság süllyedése volt. MIKE K. 1991. 39. Az éghajlatváltozások 40 000 éves periódusban ismétlődnek (Baesák György hipotézise 1955). 4 Általános természeti földrajz. Szerk.: FUTÓ József. Bp. 1988. 391. Az oldalazó erózió során a meanderek (hurokkanyarok) mind élesebbé válnak, a folyás irányába lefelé eltolódnak (meanderek lesiklása) és oldalirányba is vándorolnak. A kanyarok növekedésének határt szab viszont a kanyarok túlfejlődése. LÁSZLÓFFY Woldemár: A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Bp. 1982. 163-164. A római MarceUünus és az Attilához többedmagával küldöttségbe érkező Prjseos rétor számolnak be ily módon a Tisza környékén szerzett benyomásaikról. FUTÓ J. 1988. 387. A folyószakaszok jellegét munkavégző képességük és az elvégzendő munka egymáshoz való viszonya határozza meg. 31