Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
ADATTÁR - Papp Izabella: A jászkunok száz éves áldozatai / 309. o.
dokumentumokat. A Kerület vezetői a leírtak felhasználásával jelölték ki, melyek azok az iratok, amelyeket másolatban vagy ha lehetséges, eredetiben ajánlatos lenne megszerezni a követeknek. Felkeresték a Bécsi Invalidusok levéltárát is, de mint kiderült, innen a Kamarai Levéltárba kerültek az iratok. Kutatást folytattak a Budai Fő Hadi Kormányszék levéltárában és a Kamarai Levéltárban is. A munka eredményeként 1837 végére elkészült egy összeállítás, amely ,,A Jeles Német Rend és az Egyetemes Udvari Camara írás Táraibul kiadott, és a' T. Kerületeket illető írás darabok" címmel egy kötetben tartalmazza az eredetiben megkapott iratokat, valamint az egyes dokumentumokról készült másolatokat. A 395 oldal terjedelmű kötetben szerepelnek többek között a Jászkunság eladása körüli időszak dokumentumai, az ezt megelőző többféle és több szempontú összeírások másolatai. Megtalálható például a Jászkunság lakott és lakatlan helyeinek összeírása 1557/58-tól 1699-ig, a Jászság és a Kiskunság 1710-es összeírása, Rákóczi két levelének másolata, a szatmári béke dokumentumának másolata, valamint az egyes puszták birtoklása körüli vitás ügyek iratai. Több irat, pápai levél található a Német Lovagrend korai történetével kapcsolatban, elsősorban a magyarországi birtokaikról, melyekkel feltehetőleg az 1702es eladás jogosságát kívánták alátámasztani. A meglévő iratanyagból is érzékelhető, hogy a Német Lovagrend valójában sohasem tudta földesúri jogait érvényesíteni ezen a területen, ami végül 1731-ben a Jászkunságról való lemondásához vezetett. A régi oklevelek, bizonyító iratok összegyűjtésének folyamatába jól beleillett Bartsik Márton munkája, aki 1838-ra készült el a „Jászkunok évszázados áldozatait tartalmazó jegyzékkel. Mint maga is írta, a számszerű kimutatás szükségességét az „országgyűlési követ urak nevezetesen Illéssy János vetette fel először 1833-ban. Ez akkor azért is fontos volt, mert az 1832/34-es országgyűlésen küldöttséget választottak, melynek feladata az egyes törvényhatóságok sérelmeinek feljegyzése volt. 26 Illéssy J ános, aki ekkor Pozsonyban tartózkodott, ezért sürgette a jászkunokat érintő valamennyi fontos dokumentum, bizonyító irat megküldését, töbSZML JKK Közig. ir. Fasc. 4. No. 1226/1836. A későbbi kutatóknak nem volt tudomása erről a munkáról. Az összeállítás két példányban található meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban, egyik az eredetiben megkapott iratokat tartalmazza. SZML Jászberény város iratai. A Német Lovagrenddel kapcsolatos oklevelek másolatai. 416. rsz. A Német Lovagrend jászkun vonatkozású iratanyagában ezt követően Illéssy János végzett történeti kutatásokat az 1900-as években. A levéltár anyagát BERLÁSZ Jenő ismertette először: A Német Lovagrend bécsi levéltára címmel. In: Levéltári Közlemények, 1937. 15. évf. 74-83.; KISS József 1970-ben kutatásai során fondjegyzék-másolatot készített az átrendezett anyagról német és magyar nyelven. (SZML Szakkönyvtár, 4899. lelt. sz. fondjegyzék melléklete).; A Berlász Jenó' által közzétett anyagot az új fondjegyzékkel összevetve mutatta be KAPOSVÁRI Gyula: 1986. 257-277. SZML JKK Közgy. jkv. 1833. 178. sz. 315
