Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Papp Izabella: A jászkunok száz éves áldozatai / 309. o.

dályozni a nádori portaszámok növekedését, és a szegény adózó nép további terhelését.

14 A katonai és pénzbeni terhek elleni tiltakozás így összekapcsolódott a kiváltságos helyzet védelmével, ami 1828-tól különösen fontossá vált a Kerület számára. A bizottsági munkálatok során ugyanis ekkor ismét felmerült, hogy a nemeseket kivonják a Kerület bíráskodása alól, és ítélkezésük az országos gyakorlatnak megfelelően történik. A javaslat jelentős ellenállásba ütközött, hiszen újból fennállott a veszélye annak, hogy ezáltal a kiváltságok sérelmet szenvednek. ,,A Jászoknak és Kunoknak az Országban lett megtelepedésekkel egy üdejű azon ősi szabadságok, hogy a Vármegyéktől elválasztott és mindenkor független jurisdictióval bírtak, és hogy csak tulajdon Bíráik által ítíltethettek meg ... 15 — írják a javaslatra, és úgy vélekednek, hogy a Kerület jelenlegi jogállását azért is indokolt meghagyni, mivel éppen ebben a státusában tudta teljesíteni a haza javára tett rendkívüli áldozatait: „ ... holott ha számba vétettnének ezen Kerületeknek Törvényes visszaállítások üdéje ólta, Insurectiók, Statutiók és Országos subsidiumok eseteiben a Ns. Magyar Hazának és Constitution ának védelmében vérekkel és Értékekkel egyaránt meg bizonyított áldozat tételeik, allig lehet gondolni, hogy a Fejedelem és Haza, több áldozatot kívánhatott volna a nélkül, hogy végső el hanyatlásokkal, hűségeknek, s Buzgóságoknak valóságos áldozatai ne légyenek.' Ebben az időben fogalmazódhatott meg az elhatározás, hogy már nem elég csupán általánosságokban hivatkozni ezekre a rendkívüli tehertételekre, hanem szükséges lenne összegyűjteni mindazokat a bizonyítékokat, melyek alátámasztják egyrészt különleges jogi helyzetüket, kiváltságaikat, másrészt pedig fontos lenne számszerűen is kimutatni a haza javára tett szolgálataikat, melyek - úgy vélték - elegendő alapot szolgáltatnak arra, hogy kiváltságaikat érintetlenül hagyják. Ennek nyomán valóban megkezdődött a különböző történeti források összegyűjtése, melynek során a Jászkun Kerület levéltára értékes dokumentumokkal gazdagodott. Kutatás a levéltárakban 1830-ban vetődött fel először a gondolat, hogy a Német Lovagrend bécsi levéltárából próbálják megszerezni azokat a dokumentumokat, melyek a jászkunok számára bármilyen szempontból fontosak lehetnek. Közgyűlési határozatot hoztak arról, hogy „ ... az jeles Német Rendnek Bétsben tartatott írás Tárában található olyas irományok és Oklevelek, mellyek a Kerületeknek, valamint a Redemptio előtt úgy a nevezett Rendnek adminisztratioja alatt való időkben volt polgári helyheztetéseket és históriai esmértetéseket érdeklik ... meg nézettettvén, ha a KePl.: SZML JKK Közig ir. Fasc. 4. No. 2207/1832. 15 SZML JKK Közig. ix. Fasc. 4. No. 2191/1828. 16 Uo. 313