Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Papp Izabella: A jászkunok száz éves áldozatai / 309. o.

fogva az 1837 Esztendeig bevégzettem, — szerencsés vagyok azt a Tekintetes Kerületeknek szükséges tudományaképen, és adandó alkalommal való használhatás végett alázatosan bemutatni.' A levéltári kutatásokra épülő dokumentum feltételezhető hiányosságaival együtt is bizonyos képet ad a jászkunok történetének száz évéről, adatai pedig további kutatások alapjául szolgálhatnak. A forrás bemutatása előtt vázlatos képet szeretnénk nyújtani keletkezésének körülményeiről, arról, vajon mi tette szükségessé éppen a reformkorban nem csupán ennek a kimutatásnak az elkészítését, hanem egyéb, a kerületek ősi kiváltságait bizonyító dokumentumok felkutatását és összegyűjtését. A feudális kiváltságok és a polgári kor főbb ellentmondásai A jászkunok történetét a korábbi időszakokban is meghatározó módon kísérte végig a kiváltságaikhoz való ragaszkodás, melyek megtartása érdekében több fórumon és gyakran hivatkoztak a cserében vállalt rendkívüli áldozataikra. 1790-ben, amikor országgyűlési követküldési jogot kértek, „Felséges Haza, Tekintetes Státusok és Rendek! kezdetű folyamodványukban egy történetinek is mondható áttekintést terjesztettek elő kiváltságaik eredetéről, s az ebből adódó jogi helyzetükről. Hosszan részletezték az évszázadok folyamán tett katonai, pénzbeni és egyéb szolgálataikat, a rájuk háruló különböző terheket, melyekkel mint írták „Portákra, Adóra és Népességünk számára való nézve sok Nemes Vármegyéket, külön véve pedig minden Szabad Királyi Városokat felül haladnánk ... az Országnak majd nem közepette lakván, akár békességes, akár háborús időkben a' Királynak, és Országnak egyaránt hasznosok és szükségesek voltunk, és lehetünk ... Kérelmükre az 1790/91. évi XXIX. törvénycikk alapján követküldési jogot kaptak az országgyűlésbe, s ezáltal ekkor szembesültek először az országos problémákkal és szemléletmóddal. A követküldési joggal azonban nem tudtak igazán bekapcsolódni az országos törvényhozásba. A képviselet többnyire megmaradt a helyi érdekek szintjén, s különösen a kezdeti időszakban legfontosabb eleme a kiváltságok védelme maradt, valamint az a törekvés, hogy a redemptus lakosokat országos nemesként ismertessék el. Országgyűlési szereplésük nem volt számottevő, országos ügyekben szinte sohasem léptek fel kezdeményezőleg. A Kerület vezetése gondosan kerülte mindazokat a kérdéseket, melyek az uralkodóházzal, a nádorral való szembefordulást eredményezhették volna. Változást a reformkori országgyűlések kezdeti szakasza jelentett, amikor a jászkun követek egyértelműen a reformelképzelések mellett foglaltak állást, és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár {Továbbiakban: SZML) Jászkun Kerület Közigazgatási iratai. (Továbbiakban: JKK Közig, ir.) Fasc. 4. No. 220/1838. sz. SZML Kunszentmárton iratai. Capsa 32, 33. Fasc. 1. No. 2. A XIII-XVII. században alkalmanként küldhettek követeket az országgyűlésre, de a Jászkunság eladásával ez a lehetőség is megszűnt. BAGI Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok, 1991. 66. 310